Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
A zalaújvári Festetics-kastély

A zalaújvári Festetics-kastély

A Festetics család neve igen gyakran társult a pompával, az extravagáns, díszes épületekkel, az országosan elismert gazdálkodással, a világsikereket hozó ménesekkel, a művészet, az oktatás, a könyvkiadás, a kultúra és az egyház támogatásával. Az egykori otthonaik elegáns világát ma múzeumokként csodálhatjuk meg, és jó esetben annyira pontos leírást ismerünk a titkolt belső helyiségekről, hogy ha csak a küszöbről is, de bepillanthatunk a mecénáscsalád rejtett mindennapjaiba.

A Muraközben található Csáktornya és Zalaújvár (horvátul: Čakovec és Pribislavec) egymástól alig pár kilométerre fekszik, egykor mindkettő a Festetics família birtokában volt. A két helységet szoros szálak fűzik egymáshoz, előbbi a középkor óta nevezetes történeti hely, utóbbit pedig a XIX. századi királyi látogatások és azok részletes bemutatása tette népszerűvé.

Csáktornya a XVI. század közepétől a Zrínyieké volt, itt született, és egy vadászat alkalmával a közeli erdőben lelte halálát egy vadkantól Zrínyi Miklós (1620–1664) horvát bán, hadvezér és költő. A család vára ma is ott áll a település központjában, bár az újabb tulajdonosok a XVIII. század elején barokk palotává alakították át. Zrínyi Ádám (1662–1691) a szomszédos Zalaújváron is épített egy várat, amelyben tizenegy szoba, házi kápolna, védett udvar és erődítmény, valamint két nagy pince volt. Ezt a későbbi, ugyancsak horvát eredetű Festeticsek elbontották, és helyére a XIX. század végén romantikus hangulatú lovagvárat építettek fel. A két rezidencia annyira közel van egymáshoz, hogy a zalaújvári kastély tornyából rálátni a régi várra.

A kisebb fiú visszavág

Az arisztokrata családokban sokszor a fiatalabb fiúgyermekek kénytelenek voltak elhagyni az ősi családi fészket, és kiszorulva onnan gyakran messzi vidéken kellett felépíteniük új otthonukat. Így járt Festetics Jenő (1852–1933) is, akinek bátyja, II. Tasziló (1850–1933) a fényűző keszthelyi kastélyban élhetett, és bővítette azt, Jenő viszont leginkább a központtól távolabbi csáktornyai és zalaújvári birtokokra szorult. Az itt található középkori eredetű rezidenciát apja, II. György (1815–1883) már az 1870-es években csinosította, de valódi szépségét Jenő idejében nyerte el. A neves építészt, a bécsi Friedrich Flohrt bízta meg, aki ekkoriban a család pesti palotájának kertjét is tervezte, és valódi főúri otthont varázsolt az akkori sajtó szerint „igénytelen kis faluba”, annak is az elejére. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra