A világ valaha volt legnagyobb tea partija Bostonban
2025. február 27. 09:57 Múlt-kor
A 17. században a tea felfedezése után nagy népszerűségnek örvendett Angliában. Beszerzésével és a teával való kereskedésben a Brit Kelet-indiai Társaság kapott monopóliumot, tehát kizárólagos jogot a forgalmazására. A tea egyre növekvő népszerűségének a gyarmatok sem tudtak ellenállni, rövidesen elterjedt Ausztráliában, Új-Zélandon és a 13 észak-amerikai gyarmaton is.
Nem jelenthető ki az, hogy a bostoni teadélután volt az egyetlen esemény, ami kirobbantotta az amerikai függetlenségi háborút, de igen fontos szerepet játszott benne, hiszen a tea szállítmányok megsemmisítése végleg elmérgesítette a viszonyt a gyarmatok és Nagy-Britannia között.
Csak a kereskedő társaság forgalmazhatta a teát, így értelemszerűen az árak szabályozásában is szabad kezet kapott, mely a gyarmatokon élőknek egyáltalán nem kedvezett. Ezért ennek következtében elterjedt a csempészet, mellyel az elfogyasztott mennyiség kétharmadát szállították a kolóniákra.
A gyarmaton élőknek azonban nemcsak a tea utáni fizetett magas adók, hanem több más sérelmük is volt. A Bélyegtörvény keretében minden hivatalos dokumentumot és újságot bélyeggel kellett ellátni, ez az intézkedés pedig ismét a britek pénztárcáját dagasztotta.
A bostoni teadélután ábrázolása egy 1846-os litográfián
Mindeközben úgy, hogy a londoni Parlamentben nem rendelkeztek képviselettel, ami csak tovább szította az indulatokat. Érthető, hogy az újabb és újabb adókat folyamatos tüntetések követték, melyek erőszakos megmozdulásokba csaptak át. Célpontjaik a brit katonák, a ,,vöröskabátosok” voltak.
Színre lépnek a Szabadság fiai
Ez idő tájt alakult meg a Szabadság fiai nevű szervezet, melynek célja a gyarmatok jogainak védelme, és a britek jogtalanságaival szembeni ellenállás megszervezése volt. Hatalmas tüntetéseket szerveztek, melybe igyekeztek a társadalom minden tagját bevonni, majd bélyeggyűjtésbe fogtak és az így megszerzett azonosítókat egyszerűen elégették.
Nagy-Britannia nem tűrhette tétlenül, hogy hatalmát bárhol a világban megkérdőjelezzék, hiszen az láncreakció-szerű folyamatot indíthatott volna el. Így a helyzet rendezésére Charles Townshend-et bízták meg, aki sajátosan látott neki a gyarmatok megreformálásának. A beszállásolási törvény keretében a gyarmatra érkező brit katonákat a helyi lakosságnak kellett ellátnia, azaz kosztot és kvártélyt biztosítani saját költségükre. Valamint megkezdődött a csempészek módszeres levadászása is. Értelemszerűen a Szabadság fiai ezt nem nézhették ölbe tett kézzel. Bojkottot hirdettek, minden Nagy-Britanniából érkező nem létszükségletet kielégítő termékre. Azoknak a kereskedőknek, akik mégis ilyen árukat forgalmaztak boltjuk megrongálására kellett számítaniuk.
A Hód névre keresztelt brit teaszállítóhajó modern replikája
Kezdődik a tea parti
A szervezet támogatottsága az 1770-es évek elejére ugrásszerűen megnőtt, különböző csoportjaik behálózták a gyarmatokat, a legjelentősebb és legmeghatározóbb viszont a bostoni társulás volt. Vezetőjük, Samuel Adam parancsára a tagok 1773. december 16-án a bostoni kikötőben gyülekeztek, nem szokványos öltözetet viselve. Különböző színű takarókba bugyolálták magukat és indián fejdíszeket viseltek. Az ott horgonyzó három brit hajón több száz Kínából érkezett tea szállítmány volt, melyek sorsa abban a pillanatban megpecsételődött, hogy az indiánnak maszkírozott ellenállók felléptek a hajókra, és az összes láda tartalmát a tengerbe szórták. A korabeli beszámolók alapján a több, mint 45 tonna tea elvesztése körülbelül 1 000 000 font veszteséget jelentett a Kelet-indiai Társaságnak, ami egyáltalán nem volt elhanyagolható összeg. Érdekesség azonban, hogy az akció során a teán kívül az ,,indiánok” másban nem tettek kárt és halálos áldozatot sem követelt a megmozdulás.
Viszont a gyarmatlakók és a brit hatóságok szívében is fellobbantotta a szikrát, így közvetlenül hozzájárult a függetlenségi háború kirobbanásához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
