A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
2024. február 29. 11:35 Múlt-kor
Február 29. több helyen is különleges szerepet játszik a házasságban
Érdekes módon több február 29-ei hagyomány, illetve babona is a szerelemmel és a házassággal kapcsolatos. Az ír hagyomány szerint az 5. században Kildare-i Szent Brigitta arról panaszkodott Szent Patriknak, hogy a nők nem kérhetik meg a férfiak kezét.
Férjfogásra készülve – a szökőévek ezen furcsa szokását a korabeli karikatúrák is megörökítették
A legenda szerint Szent Patrik erre válaszul kijelölte az egyetlen napot, amely nem fordul elő minden évben – február 29-ét – erre a célra. Egyes helyeken emiatt február 29-ét az agglegények napjaként is emlegetik.
A hagyomány Skóciában és Angliában is elterjedt, ahol új elemmel gazdagodott: a férfi, aki visszautasította a kezét megkérő nőt, több pár finom kesztyűvel maradt a hajadon adósa – talán, hogy ezekkel elfedhesse, nincs jegygyűrűje.
Készülődés a következő szökőévre (1903-as karikatúra)
A Brit-szigetekkel ellentétben Görögországban balszerencsésnek számít február 29-én házasságot kötni, és a statisztikák szerint a görög párok tiszteletben is tartják e hagyományt.
Nem ugyanúgy működnek a születésnapok és a névnapok
Mindössze ötmillió ember él a Földön, aki szökőnapon született, de történelmi személyek is akadnak, akik ezen a napon látták meg a napvilágot, például Apor Vilmos és Gioacchino Antonio Rossini.
Február 29-én megszületni körülbelül egy az 1461-hez esélye van az embernek, a névnapokkal azonban más a helyzet: a naptár hivatalosan nem február 29-ét, hanem február 24-ét tekinti szökőévekben a szökőnapnak.
Ez azt jelenti, hogy szökőévekben február 24-én nincs egyetlen névnek sem napja, és az innentől a hónap végéig tartó névnapok (február 24-28.) tolódnak el eggyel – a február 28-ai névnapok kerülnek át tehát február 29-ére.
E jelenséget „Mátyás ugrásának” is nevezik, mivel február 24. Mátyás napja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
