Valamikor az időszámításunk kezdetén ismerték meg és foglalták el (feltehetőleg) polinéz hajósok, s a rá következő 1700 évben (valószínűleg) nem érintkeztek más kultúrák képviselőivel. A szigetlakók maguk alakították ki világukat: termelési módjukat, társadalmukat, hiedelmeiket. Ám lényegében minden rájuk vonatkozó mondat végére kérdőjelet kell tennünk. 

Baj, baj hátán

A kutatók vélekedése szerint az első emberek paradicsomi világba érkezhettek. A szigetet pálmafák borították, halásztak, madarásztak, volt két háziállatuk (a tyúk és a patkány), földet műveltek. Ám idővel eltűntek a fák, nyomukban a madarak, fa híján nem tudtak csónakot építeni, megszűnt a halászat, beszorultak a szigetre. Monumentális kőszobrokat faragtak, s telerakták vele a sziget partjait, egy csomó pedig félbehagyva hever szanaszét. Majd ismét baj történt. A szobrok ledőltek, vagy ledöntötték őket. Valami viszály támadhatott, háború tört ki, a lakosság egy része barlangokba menekült, felütötte fejét a kannibalizmus. Vallási kezdemények nyomai is felfedezhetők: vulvaimádat, madáremberkultusz (hiszen a sziget foglyai voltak). 1722-ben fedezték fel a földet az európaiak, 1864-ben keresztény misszionáriusok is jöttek. Mire rájuk találtak, már kopár volt a sziget, a szobrok nagy része ledöntve, a kipusztulás szélén jártak, amit az európaiak által behurcolt betegségek és a perui rabszolga-kereskedők jószerével beteljesítettek.

Ismeretlen honfoglalók

Húsvét-sziget, amely a helyiek nyelvén: Rapa Nui. Tehát még azt sem tudjuk, hogy valaha volt-e saját neve a szigetnek. Ha fölkapaszkodunk a legmagasabb hegyére, az 511 méteres puszta Terevakára, látjuk, hogy reménytelenül veszi körbe a Csendes-óceán. A legközelebbi szigetek 2-3 ezer kilométerre vannak, Chile 3600-ra. Ezt ma tudjuk, de az őslakók aligha tudták. Emlékeikben, mitológiájukban élt, hogy valahonnan jöttek, de ez a tudás elhamvadt. Azt is gondolhatták, hogy csak az a világ létezik, amit ismernek, s hogy rajtuk kívül nem is létezik más ember, állat a világon.

Rapa Nui szakirodalma könyvtárnyi. Történészek, régészek, biológusok, néprajzosok, folkloristák, nyelvészek, antropológusok, ökológusok, sőt mérnökök dolgoztak a szigeten. A kutatások egyik legfőbb ösztönzője Thor Heyerdahl volt, akit a merész feltételezések izgattak. Ám a számos expedíció, vizsgálat után még mindig nincs világos képünk a Húsvét-sziget rejtélyeiről. Csak azt nem tudjuk pontosan, hogy:
Kik voltak ők, honnan jöttek? 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. tavasz számában olvasható.