A show businessben kamatoztatta vadnyugati élményeit Buffalo Bill
2023. január 10. 09:50 Múlt-kor
Napjainkban ha az ember a vadnyugatra gondol, lövöldöző és kötéltrükköket bemutató cowboyokra, ellenük harcoló vagy éppen őket segítő indiánokra, valamint gátlástalan bűnözők és a törvény kemény őrei közti összecsapásokra gondol. E képzet az Egyesült Államok és a világ nagy részén már a 19. század végére kialakult, elsősorban a vadnyugati életmódot ismerő és nagy sikerű előadásaiban bemutató Buffalo Billnek és csapatának köszönhetően. A világhírű porondmester 106 éve, 1917. január 10-én halt meg a coloradói Denverben.
Fiatalon az élet sűrűjébe
William Frederick Cody néven született az Iowa állambeli Le Claire városka közelében egy farmon. Apja 1853-ban az akkor a rabszolgatartás miatt megosztott Kansasba, Fort Leavenworth-be költözött.
Az idősebb Cody a rabszolgaság intézménye ellen szónokolt egy rendezvényen, amikor valaki többször megszúrta egy késsel. Soha többé nem épült fel, 1857-ben, miközben több rabszolgaság-ellenes család Kansasba települését szervezte, elvitte egy légúti fertőzés.
A család fenntartása ezt követően az állandóan betegeskedő, tizenegy éves fiára maradt, akinek munkát kellett keresnie. Először egy szállítmányozó cégnél továbbított üzeneteket lóháton fel-alá sietve szekérkaravánokon belül. Ezután – még mindig kamaszként – felderítőként szolgált az úgynevezett utahi vagy mormon háborúban 1857–58-ban.
Buffalo Bill 1880 körül
A tanulékony ifjúból nemsokára tökéletes lovas, vadász, nyomkereső és indiánszakértő lett, állítása szerint a jelentős csatákat fel nem vonultató konfliktusban harcolt először az őslakosok ellen.
Tizennégy éves korában elragadta az aranyláz, Kaliforniába akart utazni, de útközben futári állást ajánlottak neki a legendás Pony Expressnél. 1863-tól, 17 éves korától harcolt a polgárháborúban, míg a háború végén, 1865-ben le nem szerelték. 1866-ban feleségül vette Louisa Fredericit, akivel négy gyermekük született, közülük kettő még kicsiként meghalt.
Katona és bölényvadász
Ekkoriban előbb ismét különféle katonai egységek mellett segített be felderítőként, majd 1867-től 1868-ig bölényvadászként gondoskodott a transzkontinentális vasút építőinek élelmezéséről.
Nyolc hónap alatt 4280 állatot mészárolt le, ezért ragadt rá a Buffalo (Bölény) Bill elnevezés, majd miután egy nyolcórás bölényölő „párviadalban” is diadalmaskodott (69:48 arányban), hivatalosan is a prérik vadászbajnokának tekinthette magát.
Edgar Samuel Paxson: Bölényvadászat (1905)
Szolgálatait a hadsereg ezután is igénybe vette az indiánok elleni harcban, főként felderítőként és hírvivőként – egy alkalommal 58 órán belül 350 mérföldet (560 kilométert) tett meg négy katonai erőd között, mindezt ellenséges területen.
1872-ben bátorságáért még a Kongresszusi Becsületrendet is megkapta. (1917-ben, halála után három héttel, az 1896-ról érvényes új szabályok alapján megvonták tőle, mert nem voltak tisztázottak a kitüntetés körülményei, illetve mert annak kiérdemlésekor nem tartozott hivatalosan a hadsereg állományába. Családja folyamatosan tiltakozott a döntés ellen a 20. század folyamán, 1989-ben unokája elérte, hogy visszavonják a visszavonást, így ismét a legmagasabb katonai kitüntetés birtokosainak sorába került.)
A Buffalo Bill's Wild West előadás hirdetőplakátja
Házassága, hiába született belőle négy gyermek, boldogtalan volt. Hírneve a róla megjelent írások, elbeszélések nyomán egyre nőtt, de huszonöt évesen még mindig csak egy szegény nyomkereső volt, aki soha életében nem járt a Mississippitől keletre.
Nevetséges, de sikeres
A nagy változást 1872 januárja hozta meg, amikor részt vett Alekszej Romanov orosz nagyherceg vadászatán, amelyet a sajtó hatalmas érdeklődéssel kísért. Még 1869-ben megismerkedett a filléres regényíró Ned Buntline-nal, aki előbb folytatásokban megjelenő regényt írt Cody kalandos életéből (valójában többnyire Buntline által kitalált események sorából) Buffalo Bill, King of the Bordermen címmel, ezt 1872-ben színre is vitték.
A darabban ő is színpadra lépett egy másik nyomkeresővel, Texas Jack Omohundróval. Az első előadást Chicagóban rendezték és nagy sikert arattak, pedig a kritikusok a játékát nevetségesnek találták.
Lóháton ülő amerikai őslakosok 1905 körül. A háttérben látható épületek arra engednek következtetni, hogy a fotó egy vadnyugati előadáson készült.
A nagyérdeműt azonban nem érdekelte a kritikusok véleménye: Cody óriási showman volt, a közönség imádta. Előbb új darabbal, A nyugat nyomkeresői cíművel indultak turnéra, majd a csoport összetétele is frissült.
1873-tól új néven – Buffalo Bill Combination – turnéztak az év egyik részében, a hátralevőben Cody tovább folytatta a nyomkeresést, az indiánok ellen tizenhat csatában vett részt.
1883. július 4-én mutatta be először négyórás, 1200 szereplőt foglalkoztató műsorát Buffalo Bill's Wild West címmel, amellyel diadalmenetben utazta be Amerikát, később pedig az egész világot.
Buffalo Bill (k) Varjú Sas és Ülő Bika lakota törzsfőkkel
A kültéri előadásban még élő bölények, szarvasok, medvék, és szarvasmarhák is szerepeltek. Eljátszották, miként vitte meg a Pony Express Lincoln megválasztásának hírét, hogyan támadtak indiánok a nyugatra tartó szekérkaravánokra, némely beszámoló szerint az előadás Custer híres Little Bighorn-i vereségének eljátszásával ért véget, melyben az ellentmondásos tábornok szerepét Cody játszotta.
Valódi világszám
A harci táncot járó vagy postakocsit üldöző, rikoltozó indiánok mellett fellépett a puskás amazon, Annie Oakley és a legendás sziú törzsfőnök, Sitting Bull, vagyis Ülő Bika is 20 harcosával együtt. Az előadásokon a tehenészfiúk és -lányok is izgalmas mutatványokkal szórakoztatták a közönséget.
A látványosságot 1886-ban New Yorkban egymillióan látták, egy évvel később már Angliában vendégszerepeltek. 1890-ben Drezdában a nézőtéren ült Karl May német író is, aki ott szerzett „tapasztalataira” alapozva három évvel később publikálta a Winnetout.
A 101-es Ranch és a Buffalo Bill’s Wild West Show előadói, középen Buffalo Billel valamikor az 1900-as években
1893-ban Cody ismét megváltoztatta az előadás nevét, a Buffalo Bill's Wild West and Congress of Rough Riders of the World előadásaiban már amerikai és külföldi katonák, valamint olyan külföldi lovasok bemutatói is szerepeltek, mint a törökök, az argentin gauchók, a mongolok, vagy a grúzok.
Az előadás fő felvonásai mellett eljátszott lóversenyek, karneváli attrakciók, és ügyességi bemutatók is láthatók voltak. Buffalo Bill előadásainak óriási szerepe volt a „vadnyugat” közkeletű képének formálásában, így hatása az amerikai és nemzetközi kultúrára a mai napig szinte felbecsülhetetlen. Fellépésüket 1887-ben, majd 1892-ben még Viktória brit királynő is látta.
Buffalo Bill sátrában, egy térképpel
Buffalo Bill híres volt gyerekszeretetéről, turnéin számtalan ingyen jegyet osztott szét az árvaházaknak. Harcolt a nők jogaiért, támogatta az azonos munkáért azonos fizetés elvét és kiállt a nők szavazati joga mellett. Rendkívül népszerű volt, 1895-ben a Yellowstone Nemzeti Park közelében alapított település az ő tiszteletére kapta a Cody nevet.
A városkában ma múzeum mutatja be életét és munkásságát. Codyt, akinek népszerűsége a mai szupersztárokéhoz fogható, gyakran festették vágtázó lovon, amint fehér nőkkel erőszakoskodó indiánokat puffant le. Mindazonáltal ő maga az indiánok tisztelőjének vallotta magát, ráadásul az előadásaiban szereplő őslakosok számára ez volt az elérhető egyik legjobb megélhetési lehetőség.
Teljes jelmezbe öltözött indiánok és cowboy szalmabálákon ülnek egy 1930-as évekbeli vadnyugati előadáson
A vadnyugati sztár hírnevét még az sem tépázta meg, hogy magánélete viharossá és nyilvánossá vált – a korban igazi botránynak számító váláshoz folyamodott, végül azonban elállt a lépéstől. Magánéleti gondjai mellett a film, mint a tömegszórakoztatás eszközének megjelenése után cserbenhagyta a szerencse, az élő előadások nemigen tudtak versenyezni az új műfajjal. Élete végére vagyona nagy része elúszott.
Buffalo Bill 1917. január 10-én Denverben halt meg veseelégtelenség következtében. Temetésén 25 ezren vettek részt, Denver közelében lévő sírját és Cody városát ma is sok turista keresi fel. Emlékét számos irodalmi és filmes alkotás őrzi.