A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
2024. november 8. 20:20 Múlt-kor
Georg Elser ácsmester saját készítésű pokolgépet helyezett el a müncheni Bürgerbräukeller pódiumán, ahol Hitler készült beszédet mondani. A 1939. november 8-ra időzített merénylet azonban nem sikerült, mert a Führer a tervezettnél néhány perccel korábban elhagyta a termet. A detonáció több embert megölt, Elsert elfogták és a dachaui koncentrációs táborba hurcolták, majd 1945 áprilisában meggyilkolták.
Ha 1939. november 8-án Adolf Hitler néhány perccel tovább maradt volna a müncheni Bürgerbräukeller sörözőben, ma talán egy teljesen más világban élnénk. Az 1923-as sörpuccs tizenhatodik évfordulóján, a náci államcsínykísérlet helyszínén tartott megemlékezésen este 9 óra 20 perckor egy emelvény mögötti oszlopba rejtett időzített bomba robbant.
Fa- és téglatörmelék temette be a termet. Hét ember meghalt, hatvanhárman pedig súlyosan megsérültek, de a Führer nem volt köztük.
A merényletet egy kommunista ács, Georg Elser követte el. Munkahelyéről, egy fegyvergyárból csempészte ki a bombához szükséges robbanóanyagot. Terve tökéletesítése érdekében hónapokon át többször is meglátogatta a Bürgerbräukellert.
Mindig csak egyetlen sört fogyasztott, zárásig ott maradt, majd egy raktárban elbújva kivárta, hogy mindenki távozzon, és munkához látott. Az időzített bomba három nappal a Hitler-beszéd előtt a helyén volt, a módosítással azonban nem számolt.
Mivel Hitler általában este 8 óra 30 perckor kezdte nagyjából másfél órás beszédét, Elser úgy állította be a bombán az időzítőt, hogy 9 óra 20-kor robbanjon. A Führernek a beszéd után Berlinbe kellett utaznia, azonban a várható köd miatt úgy döntött, nem másnap reggel indul repülővel, hanem még aznap este fél 10-kor, magánvonatával.
A megemlékezést így előrehozták 8 órára, Hitler pedig egyórásra rövidítette beszédét, és kíséretével együtt pár perccel a robbanás előtt távozott a helyiségből.
Hitler az állami megemlékezésen – mindössze néhány percen múlt a Führer élete (Bundesarchiv, Bild 183-E12359 / CC BY-SA)
A nácik – alaptalanul – a briteket sejtették a robbantás mögött. Hollandiában elraboltak két brit ügynököt, akiket a merénylet kitervelésével vádoltak meg. Elsert a svájci határon tartóztatták le, de hiába próbálták belőle kicsikarni válogatott kínzási módszerekkel, nem volt hajlandó alátámasztani a nácik teóriáját.
Az ácsot 1941-ben a sachsenhasuseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945 elején Dachauba szállították. Nem sokkal a háború vége előtt, 1945 áprilisában egy Gestapo-tiszt agyonlőtte.
Elserről évtizedeken át nem illett beszélni, amiben szerepet játszott a merénylet hét – vétlen – áldozata. Münchenben csak a 80-as évek közepén változott meg a vélekedés tettéről: azóta egy általános iskola homlokzatán minden este 21:20-kor – az egykori detonáció időpontjában – neonfelirat gyullad ki, Elser tettére emlékeztetve.
A néhai ellenállónak bajorországi szülővárosa, Königsbronn 2010-ben állított szobrot a helyi pályaudvar előtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
