A pilótafeleségek nem örültek a légiutas-kísérők megjelenésének
2020. március 26. 18:05 Múlt-kor
Hátrahagyott stewardessek és gyanakvó feleségek
Ha a berakodott repülőgép tömege túl nagy volt a felszálláshoz, gyakran a légiutas-kísérőket hagyták elsőként hátra – a postai rakomány elsőbbséget élvezett velük szemben.
A Boeingnél, majd a Unitednél a kezdeti gyakorlat szerint az „égi lányoknak” tilos volt bármiféle érintkezés a többi személyzettel – ha hosszabb időt töltöttek egy adott állomáson, a stewardessek külön szállodában kaptak szobát.
Azonban még az ilyen intézkedések sem nyugtatták meg a pilóták feleségeit, amint azt Inez Keller, az egyik első légiutas-kísérő is felidézte később:
„A pilóták nem akartak minket egyáltalán, és nem lelkesedtek a női személyzet gondolatáért. Durva és indulatos figurák voltak, akik fegyvert is hordtak a postai rakomány védelmére. Az első néhány úton hozzánk se szóltak. A pilóták feleségei pedig levélírókampányt indítottak a Boeing ellen, azt állítva, a stewardessek el akarják csábítani férjeiket, és követelve eltávolításukat.”
Ezzel szemben a másodpilóták – akikre korábban hárultak a légiutas-kísérői feladatok – igencsak örültek a fejleménynek.
Habár sokan kételkedtek képességeikben, ezek az úttörő nők valóságos szimbólumokká váltak a nagy gazdasági világválság idején az Egyesült Államokban – jobb fizetést kaptak, mintha ápolóként, titkárként vagy tanárként helyezkedtek volna el.
Az 1930-as években még a romantikus irodalom egy külön válfaja is létrejött, amely e sikeres, önálló és kalandos kedvű nők életéről szólt – ezek sem tettek jót a megítélésüknek a férfi személyzet hozzátartozóinak körében.