A pénzhamisítók rémálma volt Benjamin Franklin
2026. június 9. 11:53 Múlt-kor
Mit árul el a modern tudomány?
Amikor a kutatócsoport elkezdte vizsgálni a közel hatszáz gyarmati bankjegyet, elsősorban az érdekelte őket, milyen anyagokból készültek ezek a dokumentumok, ezért olyan képalkotó technológiákat alkalmaztak, amelyek az emberi hajszálnál ezerszer vékonyabb szerkezetek elemzésére is képesek.
Az egyik legérdekesebb eredmény Franklin fekete tintájához kapcsolódott. A korszakban a fekete nyomdafestékeket általában koromalapú pigmentekből állították elő, amelyeket növényi olajok elégetéséből vagy állati csontok elszenesítéséből nyertek ki. A nyomdász által nyomtatott bankjegyeken azonban a kutatók számos esetben grafitra emlékeztető, többrétegű szénszerkezeteket azonosítottak, ami arra utalhat, hogy a tudós sokkal intenzívebben kísérletezett a tinta összetételével, mint azt korábban feltételezték.
A kutatók olyan részecskéket is találtak a Franklin által készített papírban, amelyek a fény visszaverésével enyhe csillogást kölcsönöztek a bankjegyeknek. Akár szándékosan, akár véletlenül kerültek bele ezek a vizsgált anyagokba, újabb olyan jellegzetességet kölcsönöztek a hivatalos bankjegyeknek, amelyet a hamisítók nehezen tudtak volna következetesen lemásolni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
