A pápa először barátjaként kérte meg Galileit, hogy módosítson a tanain
2024. június 22. 12:20 Jeki Gabriella
Elképzelhetetlennek tartották, hogy a bolygók a Nap körül keringenek
Galileo megfigyelései hamarosan alátámasztották Kopernikusz heliocentrikus világképről alkotott nézetét. A Vénusz és a napfoltok tanulmányozása ugyanis megerősítette azt az elképzelését, miszerint a Nap forog és a bolygók körülötte, és nem a Föld körül keringenek.
Felfedezett a Jupiter négy holdja körül hármat, és rájött, hogy ezek az égitest körül végeznek mozgást (miután néha-néha eltűntek). A kijelentés, miszerint egy égitest körül több kisebb égitest kering, ellentétes volt az akkoriban igen támogatott és elfogadott, geocentrikus világképpel, amelynek a középpontjában a Föld van, és minden más körülötte kering.
A tudós figyelme a geocentrikustól a heliocentrikus világkép felé fordult, és elkezdte hirdetni a kopernikuszi tanokat. Ez az elképzelés azonban szöges ellentétben állt azzal, amit a katolikus egyház tanított, aki ezért megkezdte ellene a kíméletlen harcot.
Domenico Tintoretto portréja Galileiről
Eleinte várakozó álláspontra helyezkedtek, ám Galilei konfrontatív természetéből fakadóan sok ellenséget szerzett magának. Többször fejtette ki nézeteit a szerinte helyes írásmagyarázatról a természeti jelenségekkel kapcsolatban és Kopernikusz elméletéről.
A Biblia helyes értelmezése körüli viták 1616-ban érték el a tetőpontot, és Galilei Rómába ment, hogy meggyőzze elképzeléseinek helyességéről a pápát (a tisztséget ebben az időben V. Pál töltötte be). Ám ott az a döntés született, hogy a heliocentrikus világnézetet csak elméleti lehetőségként, matematikai modellként lehet tanítani.
1623-ban azonban új pápát választottak a bíborosok. VIII. Orbán (korábban Barberini bíboros) Galilei nagy híve és csodálója hírében állt, ezért ellenezte a tudós hét évvel korábbi elmarasztalását. Ezért három hétre meghívta, majd vendégül látta otthonában, miközben minduntalan Kopernikusz elméletét taglalták.
Végeredményben arra kérte barátját, hogy kézzelfogható bizonyítékok híján egyelőre ne terjessze vitás nézeteit. Galileo azonban azonnal megszegte ígéretét, miután visszautazott Firenzébe: tudományos értekezést írt a pápával folytatott vitájáról. A kézirat 1630-ra el is készült, és a kiadáshoz a csillagász egyházi engedély iránt folyamodott.
Az akkoriban tomboló pestisjárvány miatt azonban a folyamat megakadt, majd több helyen elcsúszott. Így, amikor az inkvizíció engedélyével 1632-ben megjelent a Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról (Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano), ez a pápa is Galileo ellen fordult.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
