A neandervölgyi ember önálló művészetének bizonyítékaira bukkantak Németországban
2021. július 6. 11:48 MTI
Művészi mintákat karcolt csontokba már a neandervölgyi ember is – közölték új kutatásuk eredményeit hétfőn a Göttingeni Egyetem tudósai.
A németországi Harz-hegységbeli Egyszarvú-barlangban talált óriásszarvas-csontokon felfedezett minták szenzációs leletek, mivel arra utalnak, hogy az ember genetikailag legközelebbi őse már több mint 50 ezer éve is bámulatos kognitív képességekkel rendelkezett. A neandervölgyi embert hosszú időn át viszonylag primitívnek tartotta a tudomány, ez az elmélet azonban egyre inkább megdőlni látszik.
Bár régóta ismert, hogy a neandervölgyi ember eszközöket és fegyvereket készített, de ékszerek, barlangrajzok és kisebb figurák eddig szinte kizárólag csak későbbi időkből kerültek elő, amikor az Afrikából érkező modern ember (Homo sapiens) elterjedt Európa területén. A most talált tömör lábujjcsont egyik oldalába hat rovásból álló szögmintát véstek. Alsó részén is látható egy négy rovátkából álló minta.
A lelet annak a bizonyítéka, hogy már a neandervölgyi ember is rendelkezett esztétikai érzékkel és képes volt szimbólumokon keresztül kommunikálni.
„Ez a neandervölgyi kreatív alkotóképességének egyedülálló fejlődésére utal” – mondta Thomas Terberger régész.Az új felfedezésről a kutatócsoport a Nature Ecology and Evolution című tudományos lap friss számában számolt be.
„Nem lehet véletlen, hogy a neandervölgyi ember éppen egy lenyűgöző, nagy agancsos állat csontját választotta ki a faragásához” – véli Antje Schwalb, a Braunschweigi Műszaki Egyetem kutatója. A már kihalt óriásszarvas (Megaloceros giganteus) szarva akár négy méter szélesre is megnőtt.
Eddig Franciaországban találtak csak néhány, neandervölgyiek által készített medált és ékszerként használt karmokat, valamint spanyolországi barlangok falára festett absztrakt motívumokat. Az új németországi lelet a neandervölgyiek által alkotott eddigi egyik legösszetettebb művészi kifejezési forma – írja Silvia Bello londoni szakértő.
A leletet vizsgáló kutatók mai szarvasok lábcsontjaival is végeztek kísérleteket. Ezek során kiderült, hogy a csontot először meg kell főzni, hogy az így megpuhult csontfelszínbe másfél óra alatt kizárólag kőeszközökkel mintát lehessen vésni.
A mintákat magán viselő lábujjcsont csaknem hat centiméter hosszú, négy centiméter széles és három centiméter vastag. 2020-ban fedezték fel az Egyszarvú-barlang bejáratánál. Radiokarbonos vizsgálatokkal megállapították, hogy több mint 51 ezer éves, tehát jóval régebbi, mint a Franciaországban talált, 40 ezer éves dísztárgyak. Utóbbiakról még folyik a vita, hogy nem az ekkor Európába már megérkezett modern ember művészetének utánzatairól van-e szó.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
