Múlt-kor.hu

A moszkvai „vörös ultrák” sem álltak a keletnémet menekültek átengedésének útjába

A moszkvai „vörös ultrák” sem álltak a keletnémet menekültek átengedésének útjába

2019. szeptember 11. 11:44 Múlt-kor

A Bonn melletti Gymnich palotában a nyugatnémetek medve termetű kancellárja, Helmut Kohl könnyekre fakadt. Elérzékenyülésének kiváltó oka a magyar kormány miniszterelnöke, Németh Miklós volt, aki a történelmi találkozón kerek perec közölte vele, hogy a keletnémet menekültek visszatoloncolásáról szó sem lehet, megnyitja a határt előttük, és szabadon elhagyhatják Magyarországot.

Két héttel később, 1989. szeptember 11-én Magyarország valóban megnyitotta határait az országban tartózkodó több tízezer keletnémet menekült pedig szabadon átléphette az osztrák-magyar határt, és Ausztrián keresztül a Német Szövetségi Köztársaságba távozhatott.

A kommunizmus hamis álmából ébredező kis ország bátor tette volt ez, amely magában hordozhatta a nagy testvér, a Szovjetunió retorzióját is, de a moszkvai „vörös ultrák” nem mozdultak.

A láncreakció beindult: a szocialista berendezkedésű Német Demokratikus Köztársaság a vasfüggönnyel együtt a történelem szemétdombjára került, Németország pedig újraegyesült.

Az 1989-es év nyarán több tízezerre nőtt a keletnémet menekültek száma Magyarországon. A kommunista keményvonalasok által vezetett NDK komoly társadalmi és gazdasági feszültségekkel küszködött.

Magyarországra egyre több olyan keletnémet állampolgár érkezett, aki a rendes nyaralási ideje letelte után nem volt hajlandó visszatérni hazájába és megpróbált valamilyen úton-módon a szabadság földjének tekintett NSZK-ba jutni.

A menekültek elárasztották a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségét, a balatoni kempingek is megteltek, a magyarországi utak mentén és a közparkokban pedig egyre több NDK-s gépjármű jelent meg, amelyek tulajdonosai átmeneti lakásként használták autóikat.

A demokratikus reformokat szorgalmazó magyar kormány már 1989. májusban elkezdte az osztrák határ menti védrendszerének leépítését és június 27-én a magyar és az osztrák külügyminiszter jelképesen átvágta a két országot elválasztó szögesdrót akadályt.

Eközben a demokratikus átalakulásért küzdő magyar ellenzéki szervezetek augusztus 19-ére, az osztrák-magyar határ mellé meghirdették a Páneurópai Pikniket. A békés „szalonnázásnak” indult békedemonstráció egy fontos történelmi esemény színhelyévé vált.

Az összejövetel keretében ugyanis egy ideiglenes határátkelőt nyitottak, amelyen több száz keletnémet menekült átjuthatott Ausztriába. Habár lőparancs volt érvényben, a magyar határőrök nem használták fegyvereiket.

Miután a szovjet vezetés szabad kezet adott, a magyar kormány 1989. szeptember 10-ről 11-re virradó éjjel megnyitotta az osztrák-magyar határt a keletnémet menekültek előtt.

A döntést egy magyar-nyugatnémet találkozó előzte meg. Amikor a magyar küldöttség közölte álláspontját a németekkel a meghatódott Helmuth Kohl kancellár ennyit mondott a magyar miniszterelnöknek: „Ezt a döntést a német nép soha nem fogja önnek, a kormányának és a magyar népnek elfelejteni.”

A moszkvai „vörös ultrák” sem álltak a keletnémet menekültek átengedésének útjába

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra