A mosonmagyaróvári sortűz 58. évfordulójára emlékeztek

2014. október 27. 09:44 MTI

A szabadságért a legreménytelenebb helyzetben is vállalni kell a küzdelmet, a hatalom hazugságát pedig a legvéresebb megtorlás sem emelheti az igazság helyére - mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a megemlékezésen. Nagy István beszédében felidézte, hogy október 26-án délelőtt 11 órakor a Szózatot éneklő fegyvertelen tömeget sortűz kaszabolta, kézigránátokat hajítottak közéjük, majd a menekülőket hátulról lőtték. Száznál is többen haltak meg, de máig nem lehet tudni, hogy pontosan hányan.

1956-ban együtt voltak a magyarok, a hit és a remény vitte őket az utcára októberben, mert egy ,,szabad, független és gyarapodó" Magyarországot szerettek volna, ahol nincs félelem és rettegés, hanem bizalom van - mondta a politikus. A sortüzek okozta seb azonban máig nem gyógyult be, mert a fájdalom több forrásból táplálkozik - hangsúlyozta. E források között említette, hogy a bűnt csak felemás büntetés követte, és elmaradt a bocsánatkérés is. Felidézte, hogy 2001. június 19-én az akkori parancsnokot, Dudás Istvánt három évre elítélték, de nem kellett börtönbe vonulnia, majd 2002-ben "ágyban, párnák közt" halt meg, "ahogyan hóhérnak illik errefelé". A túlélők "ma már nem vágynak senki bocsánatára, mert az ügyben már Istennél van a döntés" - tette hozzá.

Nagy István szerint a mosonmagyaróváriak október 26-át nem hagyhatják figyelmen kívül, mert vérrel vették maguknak a szabadságot. Az emlékezés pedig akkor lesz orvosság, ha tanulságokat lehet levonni belőle; a forradalom és szabadságharc tanulsága pedig az, hogy felelősen kell élni a szabadsággal - fűzte hozzá az államtitkár. A megemlékezés utolsó mozzanataként a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Gyásztéren álló Golgota szobornál.

Mosonmagyaróváron vasárnap délután az évfordulóra emlékezve koszorút helyeztek el a Karolina Kórház épületén lévő emléktáblánál, majd Gulyás Lajos emléktáblájánál, ezután megemlékezést tartottak az egyetemnél, a polgármesteri hivatalnál és a temetőben is. A mosonmagyaróvári képviselő-testület 1999-ben nyilvánította városi gyásznappá október 26-át.