A mellszobraik alapján így nézhettek ki Róma császárai
2019. március 4. 17:44 Múlt-kor
Nero, az őrült uralkodó
Nero (54-68) testesíti meg napjainkban a tébolyult uralkodó archetípusát, nem ok nélkül. Kompetens uralkodó volt azonban, és igen hathatós segítsége is volt ebben, mint például tanítója, az író Seneca. Mindazonáltal kétségtelenül gyilkos hajlammal bírt, első áldozata mostohatestvére, Britannicus volt, akivel osztoznia kellett volna a hatalmon. Feleségét, Octaviát elhagyta szeretőjéért, Poppaeáért, majd hűtlenség koholt vádjával kivégeztette.
Nerót azzal is vádolják, hogy a terhes Poppaea halálát szintén ő okozta (a történet szerint halálra rugdosta), ennek azonban ellentmond, hogy halála után mély gyászba merült, és második felesége testét nem hamvasztatta el a római szokás szerint, hanem az egyiptomi szokásnak megfelelően bebalzsamoztatta. Ezután egy Poppaeára állítólag megszólalásig hasonlító rabszolgafiút kasztráltatott, majd elvette „feleségül”, és halott neje nevén szólította.
A népszerű mítosszal szemben nem Nero idézte elő a nagy római tűzvészt 64-ben, és nem nézte lantján játszva az égő várost – azonnal a bajba jutottak megsegítését kezdte el szervezni, valamint az újjáépítést. Kétségtelen, hogy Nero túlságosan is rajongott saját zenéjéért, illetve költészetéért – szenátorainak gyakran kellett végigülnie végtelennek tűnő előadásait, emiatt pedig az emberek hajlamosak voltak elhinni a tűzvésszel kapcsolatos híreszteléseket is.
A nép ellenszenvét tovább fokozta, amikor a leégett városrészen építette fel a „Domus Aureát”, azaz „aranyházat”, saját palotáját. Nero emellett kíméletlenül üldözte a keresztényeket, Róma hírnevét pedig megtépázta azzal, hogy a különféle játékokon, köztük a görög olimpián is neki kellett nyernie több versenyszámban akkor is, ha be sem fejezte a versenyt. Végül egy katonai lázadás vetett véget uralmának, amely után véres, háromoldalú polgárháború következett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
