A másnaposság rémétől óvta viselőjét a javnei ásatáson előkerült ametisztköves aranygyűrű
2021. november 12. 12:05 MTI
A másnaposság ellen használhatták az ametisztköves aranygyűrűt, amely egy izraeli ásatáson került elő a bizánci korszak legnagyobb ismert borászatának feltárásakor. Az értékes ékszer viselése a vallási vonatkozásokon túl az adott személy társadalmi státuszát – és gazdagságát – jelképezte.
„Sok erényt tulajdonítottak ennek a kőnek, köztük azt is, hogy viselőjét megvédi az ivás okozta másnaposság kellemetlen hatásaitól” – mondta el a javnei régészeti helyszínen felfedezett ókori ékszerről Amir Golani régész.
A gyűrűt egy bortárolásra használt amforaraktár maradványaitól 150 méterre találták meg. Az ásatáson egy 7. századi – a bizánci kor végére és a korai iszlám időszak kezdetére datálható – helyszínt tártak fel, de a régészek szerint a gyűrű még régebbi is lehet.
„Ametisztköves aranygyűrűjük már a rómaiaknak is volt, és lehetséges, hogy ez a darab a 3. században a városban élő társadalmi elit ékszere volt” – idézte a CNN az izraeli régészek közleményét.
Amir Golani megjegyezte, hogy az ametisztköves gyűrűnek vallási vonatkozásai is lehetnek: „A Biblia a 12 drágakő egyikeként említi az ametisztet, amelyet a Templom főpapja ünnepi mellvértjén hordott” – mondta.
Golani úgy véli, hogy a lila köves, 5,11 gramm súlyú gyűrű egykor egy tehetős személyé volt. Az ékszer viselése a tulajdonosok – akár nő, akár férfi – státuszát és gazdagságát jelképezte – tette hozzá.
Elie Haddad, az ásatás társigazgatója közleményében arról írt, hogy a drága gyűrű az ősi borászat tulajdonosáé, annak magas rangú beosztottjáé vagy egy szerencsétlen látogatóé lehetett, aki leejtette és elvesztette.
A leletről beszámoló livescience.com tudományos ismeretterjesztő portál cikke szerint az ametiszt szó a görög „ametisztosz” szóból származik, amelynek jelentése az Amerikai Gemológiai Intézet (GIA) értelmezése szerint: „nem részeg”.
Az ametiszt egy olyan kvarcfajta, amelyet egykor olyan nagyra értékeltek, mint a smaragd és a rubin, majd a 19. századi brazíliai nagy lelőhelyek felfedezése olcsóbbá és szélesebb körben hozzáférhetővé tette a drágakövet – közölte a GIA.
Az ókorban többféle módon is védekeztek a másnaposság ellen. Az ókori görögök – egy 1900 éves papirusz tanúsága szerint – babérlevélből készült nyaklánc viselését javasolták a részeg fejfájás gyógymódjának.
Az ókori Mezopotámiában feljegyezték, hogy egy orvos édesgyökér-, leander-, bab-, olaj- és bortinktúrát javasolt abban az esetben, ha az ember erős bort ivott, ami a fejét is megzavarta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
