Múlt-kor.hu

A magyar rabszolgából lett angol lady kétszer is elkísérte férjét Afrika szívébe

A magyar rabszolgából lett angol lady kétszer is elkísérte férjét Afrika szívébe

2020. szeptember 17. 08:27 Balázs-Piri Krisztina

Rabszolgából lett felfedezőnő, Afrika-kutató a magyar származású Sass Flóra, aki a XIX. század második felében férjével, Sir Samuel Bakerrel kétszer is megjárta a fekete kontinenst.

Szerelem első látásra

Életrajzában számtalan különleges ember is felbukkan. Előfordul köztük a Kaukázusi krétakör történetét idéző névtelen kiscseléd, korának legnagyobb hatalmú uralkodónője, sok-sok szerencsétlen sorsú rabszolga… végül pedig egy kíváncsi leszármazott, aki a múlt század hatvanas éveiben Angliában egy fekete tikfa ládából előbányászta a kéziszövésű „damur”-ba, a nyers pamutvászonba kötött két vékonyka kötetet, Sass Flóra naplóját, amely egykor éveken át utazott együtt tulajdonosával harcosokkal teli bozótokban, végtelen fűtengereken át.

A férje tervezte férfiruhában, feje felett napernyővel, övében pisztollyal utazó asszony egészen új, szokatlan szemszögből, érzékeny női megfigyelésekkel átszőve mesél a korabeli gyarmatosítás mindennapjairól, a helyi törzsek életéről – nemegyszer életveszélyek után, mégis higgadtan vetve papírra sorait. Úgy, ahogy addig senki sem írt a korabeli nagy felfedezők közül.

Bár végrendeletében azt kérte, hogy minden iratát égessék el, szerencsénkre naplója és néhány levele fennmaradt.

Gyerekkoráról szinte semmit sem tudunk: születésének időpontját egyesek 1841-re, mások 1842-re teszik, de van, aki 1845-re „saccolja”. (Maga Flóra 1841. augusztus 6-át jelölte meg születése napjául.) De nemcsak ez a dátum, hanem származása is vitatott: elmagyarosodott német katonatiszt törvénytelen lánya volt-e, vagy székely kisnemesi családban jött a világra? Ahány forrás, annyi különböző feltételezés. Abban viszont egyetértés van, hogy szüleit és testvérét 1849-ben mészárolták le a Nagyenyedre támadó román parasztok: a kislányt egy névtelen „oláh” dada mentette meg, aki sajátjának vallotta a gyermeket.

Tőle került Flóra az erdélyi örmény Finnian családhoz, amelynek feje Bem seregében volt őrnagy, és amelynek tagjai szintén menekülni kényszerültek a megtorlások elől az elbukott szabadságharc után. Végül a törökországi Vidinbe vetődtek, mint annyi más magyar emigráns.

A városban óriási káosz uralkodott. (Hogyan is írta Kossuth Lajos híres vidini levelében? „Itt van a híves ősz. Az emberek halnak, mint a legyek…”) A nagy zűrzavarban a szép, szőke kislányt valószínűleg leánykereskedők rabolták el és adták el egy háremnek, tragédiáját talán sohasem ismerhetjük meg a maga teljességében.

Flóra életében hatalmas fordulatot Samuel White Baker megjelenése hozott. A férfi 1821-ben Londonban született, igen gazdag családban. Korán nősült, de 1855-ben meghalt a felesége, aki után négy lánygyermek maradt anya nélkül. Baker élete sem szűkölködött kalandokban. Ceylonban mintagazdaságot alapított, amely hamar tönkrement. Utána a férfi elvállalta a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő vasútvonal építésének felügyeletét, és elutazott a Balkánra, ahol ceyloni maharadzsa barátjával vadászgatva keresett feledést a felesége halála miatti bánatra. 1859-ben Vidinbe is eljutott.

A város akkoriban illegális rabszolgapiacáról volt hírhedt, ahol még hasist is árultak. A rabszolgapiacon Baker felfigyelt egy 18 év körüli, rendkívül szép, magas, szőke lányra, akiről csak annyit tudtak a kereskedők, hogy bár Florence Finniannak hívják, magyar származású.  Öt fontsterlingért árulták, de a legenda szerint Baker többet is megadott volna a kortársak szerint is gyönyörű nőért. Meglátni és megszeretni – állítja Anne Baker angol írónő is férje dédanyjáról szóló, azokat a bizonyos leveleket és naplórészleteket tartalmazó, 1972-ben Morning Star, azaz Hajnalcsillag címen Londonban megjelent könyvében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A magyar rabszolgából lett angol lady kétszer is elkísérte férjét Afrika szívébe

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra