A magyar kaméleon
Hipnotizőr, transzvesztita, filozófus, kalandor, szélhámos egy személyben. Ez volt Hajdú Károly, szélesebb körben ismert nevén Charlotte Bach, akiről Magyarországon csak kevesen hallottak, pedig története filmforgatókönyv után kiált.
1920-ban Kispesten született. Hároméves volt, amikor Budapestre, a Ráday utcába költöztek, ahol édesapja egy szabóüzletet működtetett. A fiatal fiúra igen nagy hatást tettek édesapja gazdag, nagy műveltségű, világot látott kuncsaftjai. A társaival az összhangot nehezen találó fiú 12 évesen Freud Pszichoanalízisét olvasta, 15 évesen pedig már Kant A tiszta ész kritikája című művén is túl volt.
Az iskolából kidobott, a sorozás elől egy diákstátuszt igazoló hamis dokumentum révén megmenekülő Hajdú imposztori pályafutása már Magyarországon elkezdődött. Édesapja gazdag vendégeit látva úgy döntött, kitör a szegénységből, ezt azonban csak egy új személyazonosság révén vélte elérhetőnek. 1942-ben hamisított magának egy születési anyakönyvet, amelynek segítségével Szádelő és Balkány bárója fiának adta ki magát. Nemcsak névjegykártyát csináltatott magának, hanem egy cigarettatárcát is, amelyen családja „címere” is szerepelt.
Hajdú, akiről elterjedt, hogy a vészkorszak során elhagyott zsidó otthonokat fosztott ki, a kommunista diktatúra kiépülése idején, 1948-ban az Egyesült Királyságba menekült, ahol előbb Carl Hajdú néven, magát továbbra is bárónak kiadva építette kapcsolatrendszerét, majd pedig saját üzleti vállalkozásba kezdett. Ennek gyümölcsét azonban nem sokáig élvezhette, ugyanis – miután nyoma veszett az általa az 56-os magyar szabadságharcosok javára gyűjtött pénznek – csalásért elítélték, cége pedig csődbe ment. Hajdú ezt követően sem omlott össze, és ismét új személyazonossággal jelentkezett: Michael Karoly néven keresett hipnoterapeuta lett.
A legnagyobb trauma csak ezután következett: 1965-ben – néhány hét különbséggel – váratlanul elhunyt felesége és fogadott fia is. Bár addig is számos alkalommal öltözött női ruhába, 1968-tól kezdve már nőnek is adta ki magát: a széles vállú, magas, mély hangú, erős közép-európai akcentussal beszélő férfi Dr. Charlotte Bach néven élt tovább, doktori címet is adományozott tehát magának, és azt állította, Budapesten egyetemi tanár volt.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2017. különszám számában olvasható.