Múlt-kor.hu

A lövészárkok parfümjétől a szexualitásig: tizenöt tény az első világháború divatjáról

A lövészárkok parfümjétől a szexualitásig: tizenöt tény az első világháború divatjáról

2018. március 27. 12:46 Múlt-kor

A nemi szerepek felborulása, a nyersanyaghiány és a harcok pokla egyaránt meghatározták mind a fronton, mind a hátországban férfiak és nők által viselt ruhákat és kiegészítőket. A gyárakban dolgozó nők rövidebb haja és a női nadrágok mellett ugyanakkor ekkoriban vált elérhetővé szélesebb rétegek számára a kozmetika és a szőrtelenítés. Nem csak a nők festették azonban a szemüket!

Szárítókötelek, újrahasznosított ruhák és elérhető kozmetika

1. A harcoló seregeket szárítókötelek óriási mezői követték

A ruhákat gyakran kellett fertőtleníteni és tetvetleníteni, és volt, hogy alkudozni kellett a szállodák mosógépeinek használatáért, de a legnagyobb gond a ruhák téli szárítása volt. Különféle szárítószobákkal voltak próbálkozások, huzalokkal és zsinórokkal, később pedig ventilátorokkal. Ráadásul akárhányszor továbbvonult egy század, ugyanazon a területen előrenyomulva és visszavonulva, új felállást kellett találniuk.

2. A Rimmel és később a Maybelline (amely 1915-ben indult) eredetileg megfizethető kozmetikai márkák voltak, amelyek minden osztály női számára elérhetők voltak

Titokban a háború előtt is sok nő sminkelte magát, de a háború jelentette többletbevétel (melyet nem felügyelt a távol lévő férjük) sokaknak nyújtott lehetőséget a rúzs és a szemfesték használatára. A frontvonalban szolgáló brit nők szigorú parancsba kapták, hogy kerüljenek el „minden fajta port, festéket, illatot, fülbevalót vagy más ékszert stb.” de az ilyen szabályozások ritkán jelentettek sokat, amikor egy kis fújásnyi L'Heure Blue illat vagy egy kis rúzs képes volt javítani a sátor vagy a rókalyuk hangulatán.

3. A britek helyi nőket alkalmaztak a harcmezőn vagy az egészségügyi alakulatok után maradt ruházat szortírozására

Ha elég jó állapotban voltak, akkor a megvarrt ruhákat a különféle munkaszolgálatot ellátó kisegítő egységek kapták. A javíthatatlan állapotú antant gyapjúszövetet pedig összebálázva hazaküldték – így lett a „tiszta új gyapjú” címke igen fontos Nagy-Britanniában, mivel azt jelentette, hogy az adott ruha szövetét nem halottakról vagy sebesültekről nyerték.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A lövészárkok parfümjétől a szexualitásig: tizenöt tény az első világháború divatjáról

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra