A középkor 10 legjelentősebb mérnöki csúcsteljesítménye
2020. október 7. 17:44 Múlt-kor
A 21. század emberének mindennapjai hatalmas építmények között telnek. Világszerte a mérnöki munka olyan csodái vesznek körül bennünket, mint a repülőterek, az alagutak és a felhőkarcolók. Milyen építmények töltötték be ezt a szerepet a középkori ember világában? Milyen megoldásra váró problémák ösztönözték az újító emléket és a gyakorlati megoldások kiötlőit? Milyen technikai tudás halmozódott fel a korszak legnagyobb és legjelentősebb építészeti remekeinek létrehozása közben? A legnagyobb középkori konstrukciók top 10-es listája következik.
A nagy holland talajfeltöltés
A középkor talán legimpozánsabb mérnöki teljesítményével Hollandia büszkélkedhet. A németalföldiek legnagyobb küzdelmüket a tengerrel vívták. A szárazföld területének megtartása érdekében tett lépések a 8. század elején azzal kezdődtek, hogy a régió telepesei a part menti, tengervíztől leválasztott földeken kezdtek el gazdálkodni.
A 12. századra a falvakat és szántóföldeket védő gátak rendszerének kiépítésével ezek az erőfeszítések egyre összehangoltabbá váltak, ami közel sem jelenti azt, hogy az ország népét ne érték volna kudarcok. Így 1287-ben a Szent Lúcia napi árvíz több mint 50 ezer ember életét követelte és emellett a Zuiderzee, a mai Hollandia északnyugati részén elnyúló sekély öböl kialakulásához vezetett.
Mindez azonban nem csökkentette az elszántságot. A hollandok a 15. századtól kezdték el használni a szélmalmokat, amelyek sokkal hatékonyabbá tették a tengervíz a szárazföldről való kiszivattyúzását. Az ország területének megóvása napjainkban is nagy erőfeszítésékkel zajlik. Mára már több mint 18 ezer négyzetkilométernyi területről, Hollandia földjeinek nagyjából a feléről mondhatják el, hogy egykoron tenger hullámzott felette.
A kínai nagy fal
Ugyan sokan a kínai nagy fal építését az ókorra datálják, valójában az építmény legismertebb szakaszai középkori eredetűek. Kína falépítési históriája a korai császári dinasztiák korára nyúlik vissza. A vállalkozás célja az ország északi határainak megvédése volt a nomád törzsek, leginkább a mongolok portyáitól.
Egyes szakaszokon több évszázadon keresztül nem erődítettek, más részeket pedig hagytak összeomlani egészen addig, míg meg nem jelent egy új uralkodói dinasztia, amely meglátta az erődítményben rejlő lehetőséget.
Amit napjainkban láthatunk, Kína több erődítési akciójának eredménye. Ezek révén együttesen egy 8850 kilométer hosszú, javarészt téglából és kőből épült falszakasz jött létre, szemben a fal korábbi, földtöltésekből álló részeivel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
