Múlt-kor.hu

A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata

2019. május 30. 14:21 Múlt-kor

Elrablás, szökés, utazás

Perzsiából és Irakból a mai Azerbajdzsán és Jemen irányába vándorolt, majd ezt követően Afrika északkeleti része felé vette az irányt, hogy eljusson Szomáliába és annak fővárosába Mogadishuba, majd Tanzániába és Kenyába. Az afrikai kontinens országait, az ázsiai térség, elsőként India követte, ahová több átszállással jutott el.

Először egy Kis-Ázsiába tartó hajóra szállt fel, majd a következő állomás a mai Afganisztán volt, ahonnan a szárazföldön már egyenes út vezetett Indiába az Afganisztán, Pakisztán és India mai határában elterülő Hindukus hegyeken keresztül.

A célországban rövid időre letelepedett, megint megházasodott és gyermeke született, miközben bíróként egy ottani szultán szolgálatába állt. 1341-ben kelt ismét útra, amikor a szultán a távol-keleti térség irányába vezényelte egy karaván társaságában.

Az új kaland komolyabb megpróbáltatások elé állította az utazót, mint korábban, hajóját hindu kalózok támadták meg, akik Battutát magát is elrabolták. Szökését követően olyan vihar kerekedett, amely karavánjának számtalan hajóját elsüllyesztette és több emberét is vízbe ölte.

Talán az események következtében, a felfedező változtatott útitervén és ahelyett, hogy közvetlen a Távol-Keletre utazna eltöltött egy kis időt a Maldív-szigeteken, ahol mint korábban már többször, megint megházasodott és gyermeke született, ráadásul itt is bíróként vállalt állást. Alig telt el egy év, már össze is csomagolt, hogy megtudja, hogy eredeti úticélja vajon mit kínálhat számára.

Először Srí Lanka felé hajózott, ahol útközben számos igazgyöngyre lelt, majd Kínát választotta következő állomásának, ahová Csuancsou kikötővároshoz befutva érkezett meg. Ledöbbent a kínai városok méreteit látván és könyvében is leszögezte, hogy nagyobb és csodálatosabb látvány még nem tárult a szeme elé.

A kínai út Ibn Battuta utolsó kalandjaként vonult be a köztudatba, ugyanis amint elérte az akkor ismert világ mondhatni peremét, már sehová nem vágyott, kizárólag haza. 1354-es marokkói hazatérését követően elhatározta, hogy megírja memoárjait, a szerkesztéshez Ibn Juzay író segítségét vette igénybe, akinek évekig diktálta élményeit az elrablásától a születetett gyerekekig. Maga a könyv a Rihla, azaz arabul „Utazás”, nálunk Ibn Battúta zarándokútja és vándorlásai címen érhető el.

A munka 1356-ban készült el, érdekes, hogy a könyv nyilvános terjesztésekor Battuta nyomtalanul eltűnt. A szóbeszéd szerint valahol letelepedett és bíróként vállalt munkát, majd 1368-ban elhunyt. A valódi tények az utazó eltűnése körül feltáratlanok maradtak, egyesek szerint talán újra útra kelt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra