Múlt-kor.hu

A közhiedelemmel ellentétben korántsem volt sorscsapás Dobzse László uralkodása

A közhiedelemmel ellentétben korántsem volt sorscsapás Dobzse László uralkodása

2021. szeptember 9. 13:49 Kanyó Ferenc

Három kiskirály

Ulászló bűnei között az egyik fontos és állandóan ismétlődő tétel, hogy a nagybirtokosok bólogató kutyája lett, bezzeg Mátyás idején a királlyal senki nem mert szembeszállni. A valóság ezzel szemben az, hogy Hunyadi ellen három lázadás is kitört (1459, 1467, 1471), bár uralmának második felében hatalmát valóban nem merte kétségbe vonni senki. Ám Ulászlóval szemben Mátyásnak volt egy nagyon fontos előnye: megörökölte a Hunyadi-vagyont. És bár ritkán szokták vele kapcsolatban emlegetni, de az a király kezei között hamar elolvadt, mivel uralma biztosítása érdekében a legfontosabb hívei között osztotta szét.

Ulászló viszont „birtoktalanul” kezdte meg országlását, így nem volt mit adományoznia a támogatóinak, ráadásul halála előtt Mátyás Pozsony, Komárom, Visegrád és Buda várát is Corvin Jánosra bízta. A trónöröklésért két éven keresztül vívott harc sem lendítette fel a királyi kincstárt, így Ulászlónak sokkal kevesebb lehetősége nyílt hívekre szert tennie, mint elődjének.

Az új királynak az ország három legnagyobb birtokosa jelentette a legkomolyabb kihívást: Újlaki Lőrinc, Corvin János és a Szapolyaiak. Újlaki Lőrinc herceg arról híresült el, hogy „ökörnek” nevezte Ulászlót, ám erre a kijelentésére nemsokára csúnyán ráfizetett, mert a király ismét megmutatta, hogy képes gyorsan és hatékonyan fellépni a vele szembeszegülőkkel.

1494–95 során összegyűjtötte hadseregét, és Újlaki ellen indult. Olyan gyorsan roppantotta meg a herceg erejét, hogy annak Európa külföldi udvaraiba is híre ment. Amikor Újlaki Lőrinc kegyelemért esedezett, a király annyit üzent neki, hogy „lám az ökörnek van egy vastag szarva”. Újlaki végül megadta magát, és ettől fogva hűséges maradt uralkodójához, 1499-ben pedig a megbocsátás jeleként meghívást nyert a királyi tanácsba is.

Ulászló uralmának másik megkérdőjelezője Corvin János volt. Ő 1496-ban Frangepán Bernáttal szövetkezve Habsburg Miksához és a velenceiekhez fordult segítségért, a király serege azonban a rózsahegyi csatában szétverte a herceg lengyel zsoldosait, őt magát pedig leváltották a báni tisztségéből. Corvin János 1498-ban meghódolt Ulászlónak, és ekkor örökös dalmát–horvát–szlavón bánná nevezték ki, s tevőlegesen pedig többet nem szegült szembe a királlyal.

A harmadik és egyben legnagyobb birtokost, a Szapolyai családot a király nem tudta hasonlóképpen „pacifikálni”, passzívan szemlélte, amikor Szapolyai István 1493-ban egyszerűen elfoglalta Corvin bajmóci várát. Az 1492–1499 között az ország nádoraként is tevékenykedő Szapolyai nagy szerepet játszott Ulászló győzelmeiben, talán ennek is köszönhető, hogy közte és az uralkodó között soha nem alakult ki olyan jellegű konfliktus, mint Corvin Jánossal vagy Újlaki Lőrinccel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A közhiedelemmel ellentétben korántsem volt sorscsapás Dobzse László uralkodása

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra