A királydombihoz méltó nagyszabású előadással ünnepli 40. születésnapját az István, a király

2023. május 19. 16:06 MTI

„Nem az a kérdés, hogy István vagy Koppány, mert a közönség már eldöntötte, hogy István és Koppány. Ez a kétpólusosság olyan egyedülálló energiaforrás, amire valóban büszkék lehetnénk, és itt az ideje, hogy ezt megértessük magunkkal” – mondta Novák Péter, az előadás rendezője a produkció csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Minden idők legsikeresebb hazai rockoperáját Szörényi Levente és Bródy János írta és 1983-ban a Királydombon mutatták be. A mostani rendezésben István királyt Koltai-Nagy Balázs, Saroltot Schell Judit, Gizellát Horányi Juli, Koppányt Baricz Gergő, Rékát Herczku Ágnes, Tordát Köteles Leander, Asztrikot Orosz Ákos, Vecelint Kardos-Horváth János, Laborcot Borbély Richárd, a főurakat Pallag Márton, Krisztik Csaba és Andrássy Máté, Sámánt pedig a szerzők engedélyével egy nő, Sena Dagadu alakítja.

Rosta Mária producer az eseményen elmondta, hogy megpróbálják az elmúlt negyven év egyik legérdekesebb, és mindenképpen legnagyobb előadását megcsinálni. „A kétezer négyzetméteres Arénában ezer négyzetméternyi színpadon fogjuk játszani” – fűzte hozzá Rosta Mária. A produkcióban közreműködik a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, egy 120 fős tánckar és egy hatfős rockzenekar.

Novák Péter arról beszélt, hogy az István, a király a magyar zenés színjátszás egyik legnagyobb hatású darabja, nemzeti kollektív tudatunk része, amelyre eszmerendszerektől függetlenül mindenki kíváncsi.

„Az augusztus 19-i első előadásra úgy kelt el minden jegy, hogy István- és Koppány-jegyet árusítottunk, és az emberek mindkettőt vették. Az előadás főszereplőjének a közönséget szánjuk, közös éneklés lesz, miközben három helyszínen, az István-, a Koppány-színpadon, valamint középen egy szakrális térben zajlanak az események. A százhúsz néptáncos közreműködése tisztelgés az 1983-as bemutató, az egykori legendás Táncháztalálkozók, egyben édesapám, Novák Ferenc előtt” – fejtette ki a rendező.

Az István, a király zeneszerzője, Szörényi Levente az MTI-nek nyilatkozva elmondta: negyven évvel ezelőtt, a rockopera bemutatóján nem gondoltak arra, milyen sikertörténet lesz a darab. „Amikor 1983 nyarán a törökbálinti stúdióban a hangfelvételt kevertük, kicsit el voltam szontyolodva. Úgy éreztem, lehet, hogy nem olyan jó, amit csináltunk, de úgy látszik, tévedtem”.

Bródy János szövegíró felidézte: a királydombi előadás után sokan vélekedtek úgy, hogy egy fantasztikus darab született. „Egy kicsit rezignáltan akkor azt mondtam, ha harminc év múlva még emlékeznek rá, akkor elhiszem, hogy jól dolgoztunk. Nos, már negyven év is eltelt”.

Szörényi Levente szerint valamit nagyon eltaláltak, holott a darabban mindössze örök igazságoknak tűnő sablonok hangzanak el. „A zene és a szöveg együttműködése hozta azt, hogy mindenki megtalálja benne, ami a saját világának megfelel, és ezeket a gondolatokat, érzéseket a végén a Himnusz olvasztja össze”.

„A darab megmutatja, hogy mindannyiunkban van István és Koppány is, ami hihetetlen erőforrása a magyar kultúrának, és a végén mindenki érzi, hogy így vagyunk együtt magyarok” – fűzte hozzá Bródy János.

Az előadás ruháit Horányi Juli tervezte, a díszlettervező Tóth Kázmér, a zenei vezető Károly Kati és Brucker Péter, a dramaturg Bányai Gábor.