Múlt-kor.hu

A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora

A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora

2020. május 21. 18:59

1904 és 1908 között a namíbiai herero nép 80 százaléka és a nama nép 50 százaléka veszett oda a szervezett népirtásban, amelyet a német gyarmati hatóságok vittek véghez. Az áldozatok nagy része a Cápa-szigeten (Haifischinsel) és hasonló kegyetlen táborokban lelte halálát.

Népirtások kora Afrikában

Namíbia délnyugati tengerpartján, Lüderitz város közelében fekszik a mára félszigetté alakított Cápa-sziget, amely ennek ellenére Mars-béli tájával világ egyik legelhagyatottabb helyének hat. Az Atlanti-óceán hullámai és szelei által simára mosott kövekből álló földdarabon a kíméletlen napsütés elől csupán néhány pálmafa nyújt némi védelmet.

A kietlen sziget külsejénél csak történelme zordabb, azonban ennek egyetlen mementója egy apró márvány emlékmű, amely a hajdanán a sírhelyek jelölésére használt köveket utánozza.

A mára a szárazfölddel közvetlen összeköttetésben álló félszigetet a 20. század elején még teljesen körülölelte a tenger, és jó okkal nevezték nemhivatalosan Halálszigetnek is. Számos herero és nama őslakos büntetésének utolsó állomása volt ez, akiket a német gyarmatosításnak való ellenállásukért ítéltek el. A börtönszigeten a kínzás, a kényszermunka és az éhezés várt rájuk.

A 20. század első népirtásai közül többet Afrikában követtek el a gyarmati hatalmak: ide sorolhatók II. Lipót belga király magánbirtokként kezelt óriási kongói gyarmatán véghez vitt embertelen tettek és a kontinens déli részén előrenyomuló britek által éhhalálra ítélt, szintén koncentrációs táborokba zárt búr foglyok szenvedései is.

E prominens eseteknél kevésbé híres, ám nem kevésbé kegyetlen volt az, amit a német hatóságok elkövettek az akkoriban Német Délnyugat-Afrikának nevezett gyarmaton. Arról pedig ennél is kevesebb szó esik, hogy mennyire közvetlen is a kapcsolat e népirtás és a későbbi európai holokauszt között.

A 19. század vége és a 20. század eleje az afrikai kontinens felosztásáért való harcról szólt Európa nagyhatalmai számára. 1900-ra a földrész területének több mint 90 százaléka valamely európai ország fennhatósága alatt állt. A 19. század második felében egyesült Németország igencsak késve érkezett az „asztalhoz”. Az 1880-as években a földrész délnyugati részén alakított ki jelenlétet az akkori Németország területének kétszeresén, és további gyarmatokat alakított ki északabbra, a mai Kamerunban és a kontinens keleti partján, a mai Tanzániában.

A gyarmatosítók által alkalmazott rendszeres erőszak ellen 1904-ben fellázadtak a hererók, majd csatlakoztak hozzájuk a namák is. A lázadást a németek kíméletlenül leverték: összesen mintegy 100 000 őslakos vesztette életét, a felük koncentrációs táborokban. Az eleve igen gyéren lakott terület népessége tovább csökkent, 1908-ra a hererók 80 százaléka és a namák fele eltűnt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra