Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A harcosokéival azonos kiváltságok illették meg a terhes nőket az azték kultúrában

2022. március 16. 14:24 Múlt-kor

Napjainkban megszokhattuk, hogy a várandós anyáknak terhességük alatt számos szolgáltatás áll rendelkezésükre ahhoz, hogy nagyobb megpróbáltatások nélkül vészeljék az állapotos hónapokat. Időről időre orvosi ellenőrzéseken esnek át, a baba egészségét magzatvédő vitaminokkal biztosítják, a kismamák szülési tervet készíthetnek, és a szoptatós párnától kezdve a biztonságiöv-terelőig számtalan tárgy szolgálja a kényelmüket. Kevesen gondolnák, hogy az azték anyák egészségére is hasonló odafigyeléssel ügyeltek. A gondoskodásban bába játszotta a kulcsszerepet.

<

Koraszülés szellemek miatt

Az aztékok úgy tartották, a gyermekek az istenek ajándékai. Ebből logikusan következik, hogy a kismamákat különösen óvták, nehogy valami baja essen az égi szférákból, a legmagasabb, 13. mennyországból földre érkező magzatnak. A bábák – egyfajta továbbfejlesztett védőnőként – már a terhesség első hónapjaitól kezdve a nők mellett voltak. Személyük volt a garancia arra nézve, hogy a kismama betartja a terhesség időszakára vonatkozó szabályokat.

Az azték kultúrát több mint 50 éven át vizsgáló ferences misszionárius, Bernardino de Sahagún, akit „az első antropológusnak” is szoktak nevezni, több ezer oldalas munkájában, Az új-spanyolországi dolgok általános történetében beszámol róla, hogy a bábák igen nagy tekintélynek örvendő, jól szervezett csoportot alkottak, akiknek szakértelme iránt különösen nagy kereslet mutatkozott.

Az azték társadalom a közrendűek és a nemesek osztályára bomlott. Az előkelő származásúaknak akár két-három bábája is lehetett, akik folyamatosan a kívánságait lesték, de a közrendűeknek is járt a nagy mesterségbeli tudással rendelkező asszonyok segítsége.

A magzat sértetlensége érdekében foganatosított óvintézkedések sok esetben jelentősen eltértek a mai gyakorlattól. Tilos volt például vörös tárgyakat nézni, úgy tartották ugyanis, hogy a gyermek az anya ilyesfajta elővigyázatlansága esetén fordítva születik majd meg. A kismama éjjelente csak úgy mehetett ki, ha hamut szórt az inge alá, így biztosítva, hogy ne ijedjen meg a szellemektől, az ijedtség ugyanis koraszülést eredményezhet – vélték. Kerülni kellett az ingerültséget, a bánatot, a sírást, és egyáltalán bármit, ami felindultságot, idegeskedést eredményezhetett.

Az egyik legkülönösebb rendelkezés a napfogyatkozáshoz volt köthető: úgy vélték ugyanis, hogy az anya csak akkor nézhet az égre a ritka természeti jelenség alkalmával, ha a ruhája alatt egy obszidián kést tart, amely érintkezik a bőrével. Ha nem így cselekszik, a gyerek nyúlszájjal fog születni.

Voltak azonban jóval észszerűbb megfontolások is. Tilos volt például böjtölni, a kismama csak ízletes ételeket vehetett magához. A terhes nőket a tűző napon való tartózkodástól, de még a tűzhely melegétől is óvták, nehogy a gyerek megégjen vagy túl barna legyen. A kemény fizikai munkavégzés is tilalom alá esett, a nehéz tárgyak emelésével együtt. Ennek ellenére a lusta kismamákra megvetően néztek, így a várandós anyukáknak a takarítás és a ház díszítése ekkor a feladatai közé tartozott.

Az azték asszonyokat nemcsak materiális eszközök, hanem természetfeletti entitások is segítették. Több istennő is védte őket. Imádkoztak többek között Ajopecskatlhoz, aki az egészséges gyermek világra jöttét biztosíthatta, valamint Teteoinnanhoz, a föld és a születés istennőjéhez, aki a bábák védelmezője is volt egyben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A harcosokéival azonos kiváltságok illették meg a terhes nőket az azték kultúrában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tél: Szoknyával a politikában

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra