A gazdasági világválság és a II. világháború után is vonzotta a turistákat a Városliget
2021. április 5. 19:26
Az 1929–1933 közötti világválság az utazási kedvet is visszavetette, de a gazdasági helyzet javulásával, 1934-től a turizmus újra szárnyra kapott. A két világháború közötti magyar idegenforgalom 1937-re érte el csúcspontját. Ebben az évben megközelítette a négyszázezret a hazánkba érkező külföldiek száma, a külföldre utazó magyarok száma pedig elérte a kettőszázhúszezret. A nemzetközi idegenforgalomból származó bevételek ekkorra nemzetgazdaságilag is érzékelhető szintre – a magyar export értékének 7 százalékára – emelkedtek. A hazánk iránt érdeklődő külföldi turisták többsége, hasonlóan a korábbi időszakokhoz, német és osztrák volt. Fogadásukban, programokkal való kiszolgálásukban meghatározó szerepet játszott a főváros. A fürdőkultúra terén Budapest már ekkor is kiemelkedő jelentőségű városnak számított. Az itteni egészségturisztika elismertségét jelzi, hogy fővárosunkban alakult meg 1937-ben a világ első nemzetközi fürdőszövetsége. Ekkoriban kezdték el intenzíven használni a ma is népszerű reklámszlogent: Budapest fürdőváros (széles körben elterjedt nemzetközi kifejezéssel: Budapest Spa).
A Budapest idegenforgalmi kínálatában kiemelkedő szerepet játszó termálfürdők közül az egyik legjelentősebb, a Széchenyi Gyógyfürdő fontos turisztikai célponttá tette magát a Városligetet is. Az 1913-ban megnyitott, kizárólag beltéri medencékkel ellátott fürdőépületet 1927-ben szabadtéri úszómedencékkel egészítették ki, amelyek körül napozó teraszokat, többezer négyzetméternyi homokos plázst is kialakítottak. A ligeti fürdőkomplexum alkalmassá vált arra, hogy egy teljes napot eltölthessenek itt a pihenni vágyók. Több mint három és félezer ember használhatta egyszerre a kánikulai napokon a főváros és az akkori Európa legnagyobb termálfürdőjét.
A fővárosi kereskedelmi vásárok negyedszázados évfordulóját az 1930-as BNV-n látványosan ünnepelték meg: hetvenezer négyzetméteren, 1400 kiállító részvételével. A kiállítás ideje alatt 530 ezren keresték fel a városligeti vásárvárost, akik közül a becslések szerint tíz százaléknyi, mintegy ötvenezer lehetett a külföldi látogató. Néhány éves stagnálást követően, 1934-től ismét növekedésnek indult a külföldi kiállítók száma, a látogatóké pedig meghaladta a hatszázezret. 1935-ben önálló kiállítási pavilonnal szerepelt a külföldi államok közül Ausztria, Itália, Egyiptom, Lengyel-, Lett-, Finn-, Franciaország és Brazília. Az 1930-as évek második fele folyamatos növekedést hozott, összhangban a gazdaság és a turizmus általános fellendülésével. Érdemes megjegyezni, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár a két világháború között jelentős állami támogatást kapott, amelynek célja az export és az idegenforgalom élénkítése volt.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/f57dcb25b6a214752390a7126b821019.jpg)
Idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő esemény volt az 1938. májusában megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyre több mint félmillió hazai és külföldi zarándok érkezett a magyar fővárosba. A Városliget kapuja; a Hősök tere ekkor nyerte el mai arculatát. Parkját, szökőkútjait a többszázezres tömeg miatt felszámolták, a teret pedig lekövezték. Itt rendezték ugyanis a százezres létszámú szentmiséket, a Millenniumi Emlékmű elé épített oltárnál. A Hősök terére érkezett meg a Szent István körmenet közel 600 ezer résztvevője is. A katolikus világkongresszus és a korszak hasonló, nagyszabású rendezvényi tovább növelték a Városliget ismertségét és turisztikai jelentőségét. Újabb lehetőségeket is megnyíltak azáltal, hogy a Hősök tere alkalmassá vált tömegrendezvények befogadására.
Az Eucharisztikus Kongresszushoz hasonlóan nem csak Európából, hanem a világ távoli tájairól is érkeztek vendégek – versenyzők, kísérők és kisebb számban ugyan, de érdeklődő nézők is – a korcsolyasport városligeti műjégpályán rendezett nemzetközi versenyeire. Műkorcsolya világbajnokságnak 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben, jégkorong Európa-bajnokságnak 1929-ben adott otthont ebben a korszakban a magyar főváros. Tudósítások és látványos fotók százai vitték a hírét a nemzetközi sajtóban a szép fekvésű ligeti pályának. A hűvösebb évszakokban rendezett korcsolyaversenyek a turisztikai szezon hosszát is megnövelték. A téli hónapokban is biztosította a Városliget látogatottságát az egymást követő sportesemények sora és a rengeteg amatőr korcsolyázó.
A belföldi turizmusba közel egymillió magyar állampolgár kapcsolódott be 1937-ben az idegenforgalmi statisztika adatai szerint. Közülük sokak úticélja volt a Fővárosi Állat- és Növénykert a Városligetben. A budapesti Állatkert, 1912-es újranyitását követően, néhány évtized alatt népszerű és sokak által látogatott kulturális létesítménnyé vált. Nemzetközi hírnévre is szert tett az intézmény, amely elsők között lépett fel a veszélyeztetett állatfajok védelméért: részt vett a magyar kutyafajták megőrzésében és sokat tettek munkatársai az európai bölények megmentése érdekében is. Az 1930-as években komoly fejlesztések történtek, 1935-ben alapító tagja lett az intézmény az állatkertek világszervezetének.
A Budapesti Nemzetközi Vásár alig két évtized alatt az ország legnagyobb gazdasági idegenforgalmi rendezvényévé vált. Látogatottsága a második világháború éveiben érte el a csúcsot. A területi visszacsatolások miatt a látogatók száma néhány év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Sokan érkeztek ugyanis – immár belföldi turistaként – a korábban határon túlinak számító területekről. Amíg 1930-ban 530 ezer látogatót számláltak, 1942-43-ra elérte az 1,3 milliót a ligeti vásárvárosba látogatók száma. Mindez jelentősen fellendítette a többi városligeti létesítmény forgalmát is.
A 2. világháborút követő másfél évtizedben a hazánkba irányuló nemzetközi turistaforgalom a minimálisra zsugorodott. Az 1960-as évek elejéig néhány tízezer fő volt évente a beutazók száma. A hagyományos értelemben vett nemzetközi idegenforgalom zömét hivatalos utazások és rokonlátogatások tették ki. A belföldi idegenforgalom viszont, épp a lezért határok miatt, rohamos fejlődésnek indult ebben az időszakban. A hazai turizmus megélénkülése miatt felértékelődtek a Városliget sokféle szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget kínáló, ekkor már állami irányítás alatt működő létesítményei. A Fővárosi Nagycirkuszt, a Vidámparkot kikapcsolódásra és önfeledt szórakozásra vágyó tömegek keresték fel hétről hétre, töretlen maradt a Széchenyi Fürdő népszerűsége és látogatottak a Liget múzeumai, kulturális programjai is.
A háború idején részben lerombolt és szinte teljesen kifosztott, állatállomány nélkül maradt Állatkertben nehezen indult újra az élet. Komolyabb korszerűsítésekre, fejlesztésekre csak az 1950-es évek végétől nyílt lehetőség. A nehézségek ellenére már az 1950-es években elkezdődött az a folyamat, amelynek eredményeként napjainkra a Fővárosi Állat- és Növénykert a legnagyobb látogatottságú – évente másfél millió hazai és külföldi vendéget fogadó – hazai kulturális intézményünkké vált.
A magyar idegenforgalomban az 1960-as évek új korszak kezdetét hozta. Az állami vezetés szakított a korábbi, szinte teljes bezárkózást eredményező politikai irányvonallal. Jelentős állami erőforrásokat mozgósítottak az ország nemzetközi idegenforgalomba történő, minél élénkebb bekapcsolása érdekében. Hasonlóan az 1920-as évekhez, a nyitás először a gazdasági turizmus területén bontakozott ki. Újraélesztették a Budapesti Nemzetközi Vásárokat, amelyek helyszíne az előző korszakhoz hasonlóan a városligeti vásárváros volt. 1958-től Budapesti Ipari Vásár néven szervezték meg az egyre népszerűbb és látogatottabb rendezvényeket, majd 1962 őszétől ismét Budapesti Nemzetközi Vásár néven szerepelt a kiállítás. Budapest ismét aktív szereplője lett a Nemzetközi Vásárok Szövetségének. Évről évre egyre több külföldi kiállító és látogató érkezett a Városligetbe 1973-ig, amikor a krónikussá vált helyszűke miatt tágasabb területre kellett költöztetni a vásárvárost.
Az 1960-as évektől kezdve a magyarországi idegenforgalomra is fokozatosan jellemzővé váltak a nemzetközileg megfigyelhető folyamatok. A tömegméreteket öltött turizmus az emberek mindennapi életének és a nemzetgazdaságnak is fontos tényezőjévé vált. A belföldi turizmus folyamatos bővülésének hajtóereje a szabad rendelkezésű lakossági jövedelmek növekedése és a növekvő szabadidő volt. Az egyre növekvő külföldi vendégforgalmat pedig a nemzetközi politikai légkör fokozatos enyhülése, a gépkocsi- és légiközlekedés fejlődése, a fogadóképesség tárgyi és személyi feltételeinek gyors ütemű fejlesztése tette lehetővé. Az említett tényezők hatására hazánk mindjobban bekapcsolódott a nemzetközi idegenforgalomba. Mindez jelentős változásokat eredményezett a Városliget vendégforgalmában és turisztikai szerepében is.
Adottságai folytán a Városliget többféle kiváló helyszínt is kínált a tömegeket megmozgató nagyrendezvényeknek. A nemzetközi vásárok mellett lelátókat megtöltő, nézők tízezreit vonzó jégkorong mérkőzések, műkorcsolya versenyek, gyorsasági autó- és motorversenyek helyszíne volt. Bernie Ecclestone a magyarországi Forma-1-es versenypályát is szerette volna a Ligetbe telepíteni. Ez a terv szerencsére meghiúsult, de a tömegrendezvények tovább növelték a Városliget ismertségét és látogatottságát.
Az 1980-as évekre a turizmus Magyarországon is az életforma meghatározó részévé és fontos gazdasági ágazattá vált. Párhuzamosan azzal, hogy a hazánkba látogató külföldiek száma folyamatosan növekedett – és napjainkban is tovább növekszik –, a Hősök tere, az ott működő kiállítóhelyek, Vajdahunyad vára és a többi városligeti létesítmény látogatottsága is többszörösére nőtt. A 21. századba átlépve egyértelművé vált, hogy a megnövekedett hazai és nemzetközi turizmust jelentős fejlesztések nélkül nem képes megfelelő színvonalon kiszolgálni a meglévő létesítményhálózat. Ahogy a látogatók egymást követő nemzedékei birtokba veszik a Ligetet, az itt működő kulturális- szórakoztató- és sportlétesítmények programkínálatát, szolgáltatásait folyamatosan hozzá kell igazítani az újabb korosztályok megváltozott igényeihez. (x)