A Föld legmélyebb kútja - a mélyfúrás története

2025. március 17. 12:12 Múlt-kor

Alig egy hónapja a kínai állami tulajdonú China National Petroleum Corporation (CNPC) bejelentette, hogy befejezte a Shenditake 1 függőleges kút fúrását. Az északnyugati Hszincsiang autonóm régióban található kút 10 910 méteres mélységével Ázsia legmélyebb fúrása lett.

A projekt már 2023 júniusában is nagy figyelmet kapott, amikor Kína éppen akkor kezdte meg a fúrást, amikor az első civil űrhajóst küldte a Tiangong űrállomásra. Miközben az ország az űrben is terjeszkedik, egy másik, sokkal titokzatosabb küldetést is elindított a föld mélye felé.

Brutális mélység – de még nem rekord

A kút olajban gazdag területen található, és a kínai állami hírügynökség, a Hszinhua szerint a kréta kori kőzetrétegekig vezet – vagyis olyan rétegekig, amelyek akár 145 millió évesek is lehetnek.

Összehasonlításképpen, egy átlagos olajkút 1000–1600 méter mélységig hatol a földbe, a rendkívülinek számító fúrások is legfeljebb 5000 méteresek. Ehhez képest a kínai 11 kilométeres mélység lenyűgöző, bár nem döntött rekordot.

A fúrást 2023 májusában kezdték el, és a tervek szerint 457 nap alatt kellett volna elérniük a végső mélységet, de végül 580 napig tartott a művelet. Az utolsó 910 métert több hónapon át fúrták, ami jelentősen lelassította a folyamatot.

Mentek már mélyebre – a szovjet mélyfúrás rekord máig él

Bár a kínai fúrás jelentős mérföldkő, a világ legmélyebb kútja továbbra is a szovjetekhez köthető. A Kola-szupermély fúrás 1970. május 24-én kezdődött az oroszországi Murmanszk régióban. 1989-re elérte a 12 262 méteres mélységet, amelyet azóta sem sikerült megdönteni.

A projektet eredetileg 15 000 méterig tervezték, de a rendkívüli hőmérsékleti viszonyok – a vártnál jóval magasabb, 185 °C-os hőmérséklet – végül lehetetlenné tették a további fúrást. 1995-ben végleg leállították a munkálatokat, és azóta senki sem próbált ennél mélyebbre hatolni.

Miért fúr Kína ilyen mélyre?

A hivatalos álláspont szerint Kína a föld belső szerkezetét és energiaforrásait kutatja, valamint a földrengések és vulkánkitörések előrejelzésére keres megoldásokat.

Manuel Regueiro, a Spanyol Geológiai Intézet elnöke szerint azonban valószínűbb, hogy a projekt az olaj- vagy geotermikus energiaforrások feltárására szolgál. A mélyfúrásokkal a Föld magjából áradó hőt is ki lehetne aknázni, amely például Izlandon már sikeresen hasznosul a vulkanikus aktivitás miatt.

A hidegháború versenye: ki jut le mélyebbre?

A mélyfúrások történetét a hidegháborús szovjet-amerikai versengés is befolyásolta. Az USA 1958-ban elindította a Mohole-projektet, amelynek célja az volt, hogy az óceánfenéken keresztül elérjék a földköpenyt. A kísérlet azonban túl költségesnek bizonyult, és 1966-ban leállították.

Ezt követően a Szovjetunió átvette a vezetést, és 1970-ben elindította a Kola-szupermély fúrást. Az 1980-as évek végére már több mint 12 kilométer mélységig hatoltak, és a munka során meglepő felfedezéseket tettek, több milliárd éves tengeri üledékes kőzetet találtak 6400 méteres mélységben, ami arra utal, hogy egykor óceán boríthatta a térséget. A kutatók mélyen a föld alatt áramló vízrétegekre bukkantak, amelyeket addig elképzelhetetlennek tartottak.  A vártnál sokkal magasabb hőmérséklet miatt a fúróberendezések nem bírták a terhelést, és végül leállították a projektet.

Kína következő lépése

A kínai mélyfúrás jelenlegi célja még nem teljesen világos, de valószínű, hogy a jövőben még ambiciózusabb projektekre is vállalkoznak. A modern mérnöki technológiák fejlődésével egyre közelebb kerülhetünk a Föld belső rétegeinek feltárásához, és talán egyszer elérhetjük a földköpeny határát, amelyet a tudomány eddig csak elméletekben próbált leírni.

Egy biztos, a föld mélyének meghódítása ugyanolyan verseny marad, mint az űrkutatás – és Kína mindkettőben vezető szerepet akar játszani.

Az abc.es cikke alapján.