A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek
2024. március 18. 18:05 Múlt-kor
Egy modern kori felfedező
Percy Harrison Fawcett 1867-ben született. Családjában nem ő volt az egyetlen kalandor, akit kifejezetten vonzottak a még ismeretlen területek. Édesapja, aki egyébként Indiában látta meg a napvilágot, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja volt, míg bátyja ismert hegymászónak mondhatta magát.
Később a földrajzot és térképészetet is tanuló Percy maga is csatlakozott az illusztris társasághoz. Tanulmányai előtt belépett a hadseregbe, és olyan távoli helyeken szolgált, mint Ceylon (Sri Lanka) vagy Hongkong. Előbbi szolgálati helyszínén ismerte meg későbbi feleségét is.
Fawcett elsú útja (Forrás: Wikipédia / Lencer / CC BY-SA 3.0)
Wikipédia / Lencer / CC BY-SA 3.0
Dél-amerikai érdeklődése 1906-ban kezdődött, amikor a Brit Királyi Földrajzi Társaság felkérte arra, hogy térképezze fel Brazília és Bolívia határvidékét. A két ország közös határának megállapításához be akartak vonni egy semleges felet is, így került a társaság képviselője a sűrű dzsungelbe. Percy Fawcett végül 18 hónapot töltött el a határvidék felderítésével. Számos olyan állatról számolt be, amelyekhez hasonlót még korábban senki sem látott. Ezek a beszámolók sokakban kétséget ébresztettek Fawcett hitelességét illetően.
1908-ban egy újabb, veszélyesebb expedícióra vállalkozott: meg akarta keresni a Rio Verde forrását Brazíliában. Útközben kifáradt csapata egy alkalommal kifogyott az élelemből, az egyik embere pedig szó szerint könyörgött Fawcettnek, hogy hagyja ott. A vezető így „biztatta”: hogyha meg kell halniuk, akkor menetelve fognak meghalni. Egyébként később valóban akadt olyan útja, amely során a csapat tagjainak fele meghalt különféle betegségekben.
Martin Johnson Heade: Dél-amerikai folyó (1868)
1906 és 1924 között hét expedíciót szervezett a dél-amerikai őserdőkbe. Általában barátságosan viselkedett az őslakosokkal. Igyekezett elsajátítani a nyelvüket, ajándékokat adott nekik, és türelmesen, udvariasan viselkedett velük. Bár Percy Fawcett a kortársainál pontosabb ismeretekkel rendelkezett az őslakosokról, ő sem tudta kivonni magát a viktoriánus kor öröksége, a rasszizmus alól.
Fawcett háromféle bennszülöttet különböztetett meg. Az első típusba a tanulékony és szánalmas őslakókat, a másodikba a veszélyes és visszataszító kannibálokat, a harmadikba pedig a magas és világos bennszülötteket sorolta. Utóbbiakról feltételezte, hogy civilizált népességtől, például a föníciaiaktól vagy az atlantisziaktól származnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
