A dunai hajózás 19. századi históriáját mutatja be egy bukaresti kiállítás

2021. március 30. 16:21 MTI

A bukaresti Magyar Kulturális Intézet hétfői közlése szerint a tárlat a 19. század során megnyílt új útvonalak révén fejlődésnek induló Duna-menti közlekedési és gazdasági kapcsolatokat mutatja be.

A térség dunai és tengeri kapcsolatait ismertető kiállítás a Bécs-Konstantinápoly gőzhajójáratok kiépítését és az út mentén levő települések gazdasági fellendülését mutatja be.

Felidézték, hogy gróf Széchenyi István a magyar kereskedelem fejlesztésére irányuló törekvéseinek köszönhetően vált hajózhatóvá a Duna a mai Románia területén található Ómoldova (Moldova Veche) és Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin) közötti szakasza. Széchenyi 1833-ban bízta meg Vásárhelyi Pált, hogy folyószabályozási tervet dolgozzon ki, és hajóutat építsen ki a gőzhajók számára.

A kiállítás korabeli dokumentumok felhasználásával összegzi a gőzhajók nemzetközi utasainak tapasztalatait. Az utazók reflexióit elemezve egy térképet rajzol arról, hogy miként viszonyultak a "Kelethez", a "Máshoz", illetve hol húzódtak meg ezek a határvonalak. Ennek központi eleme a Kazán-, illetve Vaskapu-szoroson való áthaladás élménye, valamint a tájleírás és az utazói élmény kapcsolata.

A keddi kiállításmegnyitón Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója és Constantin Ardeleanu, a galaci Dunarea de Jos Egyetem dunai hajózást kutató professzora mondtak beszédet.

A tárlat május 5-ig tekinthető meg a bukaresti Magyar Kulturális Intézet székházában, ezt követően olyan romániai Duna-menti településeken is bemutatják, mint Szörényvár, Galac és Tulcea.

A tárlat ismertetőjében Zsigmond Gábor elmondta, hogy a kiállítás egyik legértékesebb tárgya az a több mint százéves hajómodell, amely a Corvin gőzhajót ábrázolja.

A hajó az első világháború előtti békés időkben menetrend szerint járt a fekete-tengeri román és bolgár kikötők, valamint Isztambul között, rendszeresen szállítva a Vaskapun át Budapestről is érkező árukat.