A csodával határos módon maradt fenn ezer éven át Hódító Vilmos legismertebb propagandaműve
2022. augusztus 1. 18:03 Múlt-kor
Van-e még egy olyan tárgy a Földön, amelyik összeköti Hódító Vilmost, Napóleont és Heinrich Himmlert? Aligha. De a bayeux-i kárpit nemcsak arról nevezetes, hogy a fent említett történelmi személyiségek kapcsolatba kerültek vele. A Hastingsnél vívott csatát és előzményeit bemutató kárpit a normann hódítók szája íze szerint ábrázolja Anglia történetének egy sorsfordító pillanatát oly módon, hogy az még a világhírű szovjet propagandafilm-rendezőnek, Szergej Eisensteinnek is a becsületére vált volna.
A norvégoktól a normannokig
A dán, az angol és a norvég trónt birtokló II. (Nagy) Knut halála után (1035) Angliában zűrzavaros időszak következett, amelynek a végén III. (Hitvalló) Eduárd (1042–1066) lett a király.
Az utóbb szentté avatott uralkodó azonban elsősorban az imádságban és a Westminster-apátság építésében találta meg az életcélját. Noha házasságban élt, szüzességi fogadalmat tett.
A gyenge akaratú király helyett ezért feleségének, Wessexi Edgythnek az apja, Godwin, Wessex grófja kormányzott. Edwardnak jó oka volt a félelemre, ugyanis testvérét, Alfrédot Godwin vakíttatta meg, mikor az a Knut halálát követő években az angol trónra tört, és a trónkövetelő a beavatkozást nem élte túl.
Godwin azonban váratlanul elhunyt, egy, a normann időszakból fennmaradt történet szerint azért, mert egy lakomán Eduárd király jelenlétében kihívóan megtört egy kenyeret, majd közölte a királlyal, hogy amennyiben bűnös a király iránti hűtlenségben, a kenyér fojtsa meg őt.
Ez így is történt, Godwin megfulladt, miután a kenyeret megette, a fiai pedig átvették a helyét, és attól kezdve ők kormányoztak Eduárd helyett.
Hamarosan összekülönböztek, és a legidősebb fiú, Harold néhány hónappal Eduárd halála előtt száműzte öccsét, Tostigot, aki próbálkozott az ügyének megnyerni II. Vilmost, Normandia hercegét, és III. Malcolm skót királyt is, de végül III. Harald norvég királyhoz fordult segítségért.
Hitvalló Eduárd 1066. január 5-én elhunyt. A helyére többen pályáztak, a legkézenfekvőbb királyjelölt Harold, Godwin legidősebb fia volt. Noha Eduárdnak csak a sógora volt, a halálos ágyán a király mégis őt jelölte ki utódjául.
Tostig és III. Harald nem késlekedett: 300 hajóval, valamint nyolcezer emberrel partra szálltak Angliában, és elfoglalták Yorkot. A frissen megválasztott angol király, Harold, azonban lecsapott a seregükre, és 1066. szeptember 25-én Stamford Bridge-nél legyőzte őket. Tostig és III. Harald norvég király egyaránt holtan maradt a csatatéren.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
