Múlt-kor.hu

A „butuska szépség”, aki véletlenül feltalálta a wifit

A „butuska szépség”, aki véletlenül feltalálta a wifit

2020. május 17. 08:37 Czingel Szilvia

Csak egy csillag

A zongorista így emlékszik vissza az első találkozásra: „1940 nyarán hivatalos voltam egy vacsorára a világ legszebb asszonyának a meghívására. A filmcsillag a melleiről szeretett volna velem beszélni. Mit gondolok, vajon nagyobbra kéne csináltatnia?” Hedy „mellei” azonban hamar lekerültek a napirendről, miután Antheil akkor még elég valószínűtlen háborús erőfeszítéseinek projektjéről és annak támogatásáról kezdtek el beszélgetni. E terv célja a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatása volt. Ebből a beszélgetésből született a zseniális ötlet és találmány, amelynek áldását ma is nap, mint nap tapasztaljuk az élet számos területén.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és Bluetooth technológiák feltalálói lettek. Találmányuk elengedhetetlen a mai vezeték nélküli és mobil kommunikációs technológiák területén. A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be a National Inventor's Council-hoz (Országos Feltalálói Tanács) 1940 decemberében. A szervezet elnöke, a  General Motors kutatási igazgatója, Charles E. Kettering vetette fel a szabadalmaztatás ötletét.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem egy elektrotechnika professzorának segítségével előkészítették, majd szabadalmaztatásra terjesztették elő a találmányt. A szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal a 2.292.387-es számon jegyezte be a „Titkos Kommunikációs Rendszer”-t, amelynek lényege, hogy a ma frekvenciaugratásos adásmódnak nevezett módszer segítségével a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítés és a zavarás ellen, ezzel pedig a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűsége növelhetővé vált.

A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő a Sylvania Electronic Systems Division cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. Mindezt a haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.

Antheil korán, 1959-ben meghalt, de Hedy, aki 2000-ig élt, folytatta a fejlesztést. Hollywoodban kis laboratóriumot vezetett és „ingázott” a tudomány, a film és a szépségipar között.

A színésznő neve jószerével teljesen feledésbe merült, újbóli „felfedezésére” a találmány nyilvánosságra hozatala után került csak sor. 2004-ben egy róla készült dokumentumfilmben például Hollywoodban az utca embere semmit nem tudott róla? Ma már csak a csillag őrzi egykori fényét a Hírességek sétányán a Hollywood Boulvardon.

A technika úttörője

Lamarr időskorát másfajta botrányok övezték: áruházi lopáson kapták, és hosszú pereskedésbe bonyolódott az egyik számítástechnikai céggel. A 1990-es évek elején a Corel nevű szoftvervállalat a Corel Draw 8 grafikai szoftverének csomagolására Hedy Lamarr egy retusált fényképét használta. Lamarr azzal a céllal perelte be a céget, hogy megtiltsa fényképe használatát, de végül peren kívüli megegyezés született, s a Corel jogosultságot kapott a kép használatához.

Utolsó éveiben a színésznő-feltaláló visszavonulva élt Floridában, és bár mindig Ausztriát, illetve Bécset tekintette igazi otthonának, többé nem adatott meg neki a lehetőség, hogy még egyszer „haza” látogasson. Dúsgazdagon halt meg 2000-ben. Végakaratának megfelelően hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét.

Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést. Majd még ebben az évben első női kitüntetettje lett a BULBIE Gnass Spirit of Achievement Bronze Award – vagyis a Feltalálói Oscar-díjnak.

Kortársai Hedyt butasággal vádolták, mert találmányát filmsztári karrierje szempontból teljesen fölöslegesnek gondolták, és azért, mert azt merészelte hinni, hogy sikeres lehet a haditengerészetnél. Ezekre a kortársakra ma már senki nem emlékszik, egyikük nevét sem őrizte meg az utókor.

A „butuska szépség”, aki véletlenül feltalálta a wifit

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra