Múlt-kor.hu

A brit birodalom öröksége

2003. május 14. 06:01

Torz tükör

Lord Curzon szerint a Brit Birodalom a Gondoskodás legnagyszerűbb jótékony eszköze volt, Smuts tábornok pedig úgy vélte: ez volt az emberiség talán legszervezettebb és legsokoldalúbb szabadságrendszere. Ezek a kijelentések nem tükrözik pontosan a valóságot. Ez a birodalom ugyanis soha nem volt ilyen emberközpontú, mint amilyennek beállítják egyesek. A 18. században a britek legalább olyan buzgók voltak a rabszolgák felkutatásában és kizsákmányolásában, mint később a rabszolgaság eltörlésében; sőt olyan mértékben gyakorolták a diszkriminációt és a szegregációt, hogy azt ma már rémisztőnek találnánk.

Amikor a birodalom gyarmattartói jogait 1857-ben, Indiában, 1831-ben, Jamaicában, majd 1899-ben, Dél-Afrikában próbára tették az egyes nemzetek, a brit válasz egyszerűen brutális volt. Az Írországban 1840-ben, Indiában 1870-ben jelentkező tömeges éhezést pedig negligálták, ami bizonyos szempontból büntetendőnek tekinthető.

Ennek ellenére: semmilyen más intézmény nem tett annyit a termékek, tőke és munka szabad áramlásának érdekében, mint amennyit a Brit Birodalom a 19. században és a 20. század elején. Az is tény, hogy egyetlen más intézmény sem tett annyit a nyugati normák bevezetéséért, egy világméretű rendszer és irányítás kialakításáért. Sőt történelmének nagy részében (természetesen nem egészében) a Brit Birodalom úgy járt el, mint egy relatíve megvesztegethetetlen kormány. Azaz, elfogadhatónak tűnik az is, hogy a birodalom növelte a globális jólétet, más szavakkal élve: jó dolog volt a birodalom határain belül élni.
 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A brit birodalom öröksége

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra