Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A bor és a disznóhús tilalma miatt nem az iszlámot választotta államvallásul a kijevi fejedelem

2021. július 15. 14:32 Múlt-kor

1015. július 15-én hunyt el a Kijevi Rusz egyik legjelentősebb uralkodója, I. (Szent) Vlagyimir. A nagy parázna hírében álló fejedelem pogányként kezdte életét és uralkodói pályafutását, ám végül egy bizánci hercegnőnek köszönhetően jámborabb életmódra váltott és felvette a keresztény hitet.

<

Vlagyimir I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem és Olga fejedelemasszony rabnőjének szerelemgyerekeként látta meg a napvilágot 956 és 958 körül. Apját nem nagyon érdekelte, hogy Vlagyimir fiának ereiben felerészben rabszolga vér folyik, országát még életében felosztotta fiai között, amelyből Vlagyimir is részesült. A legfiatalabb fiú Novgorod irányításáért felelt, két bátyja közül Jaropolk Kijev, míg Oleg a drevljánok ősi törzsének kormányzását kapta.

Nem sokkal ezt követően, 972-ben besenyők támadtak a fejedelem kíséretére és megölték a Kijev felé tartó Szvjatoszlávot, akinek fejéből a besenyő kán kupát készíttetett. A fiúk közötti béke apjuk haláláig tartott, a Kijevi Rusz pedig testvérháború színterévé vált. A küzdelem első szakaszában Jaropolk jeleskedett, aki először öccsére, Olegre támadt. Jaropolknak a sors a kezére játszott, mivel Oleg baleset áldozata lett, lova ugyanis megbotlott és maga alá temette lovasát.

Mikor hírét vette bátyja halálának, Vlagyimir nem vette fel a kesztyűt, inkább a „tengerentúlra”, Skandináviába, a varégok (a kelet felé is kereskedő, illetve hadakozó vikingeket nevezték így a szlávok) földjére menekült, hogy ott rendezze sorait. Innen 980-ban tért vissza egy komoly zsoldossereggel. A szolgálatában álló varégok először a Kijevi Rusz északi, legjelentősebb települését, Novgorodot foglalták el, majd Jaropolk központja, Kijev ellen vonultak.

Jaropolk elmenekült a városból, és az ostromzárat követően tárgyalásra szánta rá magát. Mint kiderült, helytelen lépés volt, ugyanis Vlagyimirral nem tudott szót váltani: annak varég zsoldosai nemes egyszerűséggel leszúrták az öccse táborába megérkező Jaropolkot.

Vlagyimir uralkodása alatt (978/980 – 1015) a Kijevi Rusz megerősödött és területileg is gyarapodott. Vlagyimir egy, a korábbinál sokkal centralizáltabb államot épített fel, felszámolva a Kijevi Rusz területén lévő varég telepek és különböző szláv törzsek nagyfokú önállóságát. Korábban a fejedelmek kíséretükkel bejárták a Ruszt és helyben, személyesen szedték be az adókat. A gyakorlat Vlagyimir idejében modernebb, „centralizáltabb” formát öltött, mivel az uralkodó a fiaira ruházta át a helyi kormányzati és adószedési feladatköröket.

A „Szent” jelzőt „térítő munkássága” miatt kapta meg. Ehhez természetesen előbb saját magának kellett megtérnie. A krónikák szerint a hét feleséggel rendelkező Vlagyimir vallási kérdésekben igen nyitott uralkodónak számított. Bár apjának, Szvatoszlávnak a felesége, Olga fejedelemasszony megkeresztelkedett, Vlagyimir bátyjaihoz hasonlóan pogány maradt, és az államvallás tekintetében sokáig hezitált.

Első körben a Kijevi Rusz területén élő különféle szláv törzsek vallási kultuszait és a skandináv mitológia elemeit felhasználva egy, a fejedelemségét egységesítő pogány kultusz elterjesztését favorizálta. A kijevi várhegyen ezen pogány hitvilág isteneinek bálványait állíttatta fel. Annak ellenére, hogy Szvjatoszláv uralkodásának idején mind Bizáncból, mind Rómából érkeztek keresztény hittérítők, a Dnyeper mentén még várni kellett a megtérésre. A krónikák szerint Vlagyimir még az iszlám vallás felvételével is kacérkodott, de végül elvetette a gondolatot, mert annak tanításai nem engedélyezték a bor és a disznóhús fogyasztását.

Az uralkodónak végül egy házasság segített dönteni. A II. Baszileosz bizánci császárnak nyújtott katonai segítség fejében annak nővérét, Annát kérte nőül. Baszileosz belement a frigybe, de cserébe azt kérte Vlagyimirtől, hogy keresztelkedjen meg. A fejedelem 988-ban így is tett, és az új hitet vasszigorral vezettette be a Kijevi Ruszban. A bálványokat ledöntötték, a Rusz két legjelentősebb városában pedig megkezdték az alattvalók tömeges megtérítését. Kijev lakosságát például pünkösdkor kiterelték a Dnyeperhez, hogy a folyó vizében kereszteljék meg őket.

Vlagyimir a Kijevi Rusz uralkodói közül elsőként emeltetett templomot. Az első keresztény imahely az Isten-szülő tiszteletére Kijevben épült fel. A Rusz keresztény egyháza a bizánci rítust követte, de a görög liturgiát gyorsan kiszorította az egyházi szláv nyelv. A hittérítés első körben a városokat érintette, a vidék csak fokozatosan adta meg magát az új hitnek. A Kijevi Rusz még hosszú évtizedekig egyfajta kettős hitben létezett, ahol a keresztény és pogány szokások párhuzamosan éltek egymás mellett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A bor és a disznóhús tilalma miatt nem az iszlámot választotta államvallásul a kijevi fejedelem

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra