A betyárok találkozóhelyétől az elegáns palotabérházakig: az Andrássy út születése
2021. augusztus 20. 10:41 Múlt-kor
A megvalósult álom
1873-ban a telkek megvásárlásával megbízott banki konzorciumok a válságos évben tönkrementek, erre megoldásul a hazai arisztokrácia bevonásával kezdték értékesíteni a telkeket. Az építkezéseket végül 1876-ra fejezték be, amikor megtörtént az útvonal műszaki átadása. Az út mentén ekkor még csak 40 ház állt: a felsőpolgárság a villanegyedben építkezett, őket a neoreneszánsz és eklektikus paloták által csábított arisztokraták és elitbankárok csoportja követte. Megszülettek az első palotabérházak, hatalmas, fényűző és összkomfortos lakásaikkal.
Az épületek mellett a terek is „gombamód” szaporodtak (Oktogon, Liszt Ferenc, Jókai, Körönd, Hősök tere), de a beépítés még közel sem volt teljes, a Bajza utcán túl hézagosan helyezkedtek el az egy-két emeletes kertes villák. Ez a kialakítás jórészt tudatos volt, így tervezték felkészíteni az embereket a belváros nyüzsgése után a Városliget nyugalmára, a „zöld idillre”. Ugyan a millenniumra készülve a növekedő forgalom miatt a villamos lehetősége is felmerült, a városvezetés nem engedélyezte, és végül Balázs Mór tervei nyomán az első földalatti villamosvasutat adták át 1896-ban.
Meglepő, hogy az arisztokrácia, a politikum és a városvezetés összehangolt erőfeszítései ellenére az 1876. augusztus 20-i átadás nem keltett jelentős sajtóvisszhangot: noha nem tudhatták, hogy a Sugárút Budapest ikonikus részévé válik, Krúdy írásaival szemben kontrasztos az érdektelenség.
Az Ellenőr augusztus 24-i számában csak röviden írt az átadásról: „A sugárút faburkolata már egészen kész s a hosszú útvonal át van adva a forgalomnak. A mellékutczákban levő s a fővárosi közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járdafektetése a következő utczákban rendeltetett el: a rózsa-, szív-, Révay- és Dobó-utczákban s ezeknél a munkálatok nehány nap alatt meg fognak kezdetni; az Izabella- és Vörösmarty-utczákban azonban, miután ott a feltöltés még nem készült el, a járda lerakása csak később történhetik meg.” A Fővárosi Lapok sem nyilatkozott terjedelmesebben augusztus 22-én: „A sugárút burkolatát tegnapra készítették el egész végig; a kocsijárás azonban már vasárnap megnyílhatott rajta.”
A munkálatok 1876 után is folytatódtak, és a következő évtizedben az út elnyerte ma is jól ismert arculatát. Éppen az utolsó telkek elkészültének évében, 1885-ben nevezték át a korábbi Sugárutat Andrássy tiszteletére, az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával már a város első számú útjaként tartották nyilván: a királyi pár is az Andrássy út felől érkezett a ceremónia színhelyére.
A magyar historizmus aranykorában, 1860 és 1905 között óriási területen egységes városszerkezet alakult ki, az Andrássy út 132 épületéből még ma is mindössze néhány modern. Az átnevezések sem maradhattak el, 1949-ben Sztálin út, 1956-ban Magyar Ifjúság útja, később Népköztársaság útja nevet viselte, de a rendszerváltás során újra Andrássy útra keresztelték. A város ékkövét 1996-ig felújították, valamint számos fát ültettek el, 2002 óta a világörökség része az alatta haladó Földalattival és a Hősök terével együtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
