A 45 kilós, az aligátornevelő és aki orvos létére meghalt egy hóesés miatt

2016. november 8. 14:06

Az Egyesült Államok történetének legmagasabb és legalacsonyabb elnöke között 30 centiméter van: Abraham Lincoln (1861-1865) nagy termete (193 cm) közismert, azonban a Fehér Ház felgyújtását megélő James Madison (1809-1817) 163 centiméteres magassága már kevésbé. Ha ehhez a termethez hozzáképzeljük a 45 kilogrammos testsúlyt, felmerül a kérdés: a kiállása alapján mekkora tekintélye lehetett az egyébként művelt, ám erélyekben igencsak hiányt szenvedő Madisonnak?

Az USA elnökei közül a „legkülöncebb állattartó” címet mindenképpen John Quincy Adamsnak (1825-1829) ítélhetjük oda, aki hivatali éveinek mindennapjait az ország tudományos és művészeti világát, illetve gazdaságát és infrastruktúráját felvirágoztatni célzó dinamikus programja melletti küzdelmével töltötte, miközben szabadidejében alligátoraival és selyemhernyóival foglalatoskodott.

A mindenkori amerikai elnökök beiktatási beszédjüket 1793 óta a választást követő esztendő márciusának 4. napján mondták el, ez – Dwight D. Eisenhower óta – január 20-ra esik. Az Amerikai Egyesült Államok első emberei ezekben a beszédekben vázolják fel elképzeléseiket, terveiket.

1841. március 4-én cudar idő fogadta azokat a lelkes polgárokat, akik kíváncsiak voltak William Henry Harrison beiktatási ceremóniájára. A szeszélyes időjárás felkészületlenül érte az elnököt is, de már nem volt mit tenni, a beszéd készen volt. A 68 esztendős Harrison derekasan helytállt, és végigmondta szövegét, vázolva a következő négy esztendő programját. Ám a 8445 szavas elnöki beköszöntőből egyúttal elnöki elköszönő lett. Harrison fedetlen fővel állt a hóesésben, és úgy megfázott, hogy 31 nap múlva tüdőgyulladásban meghalt.

Cselekedete azért is érthetetlen az utókor számára, mert ő volt az egyetlen elnök, aki orvosként került ebbe a pozícióba. És ha valakinek, akkor neki igazán tudnia kellett volna, hogy mivel jár egy ilyen hosszú kaland, ilyen kegyetlen időjárásban. 31 napig, s ezáltal a legkevesebb ideig tartó elnöki ciklusával szemben meg kell említenünk Franklin D. Rooseveltet, aki 1933 és 1945 között rekordideig, összesen 4422 napig állt az Egyesült Államok élén.

A legkitűnőbb memóriával rendelkező amerikai vezető minden bizonnyal Franklin Pierce (1853-1857) volt, akinek bár beiktatási beszéde feleannyi ideig tartott, mint a pórul járt Harrisoné, azonban 3319 szavas elnöki szónoklatát kívülről, papír nélkül adta elő. Minden idők talán leglátványosabb hivatali eskütétele Theodore Roosevel nevéhez fűződik. Teddy 1905-ben hatalmas parádét szervezett, amelyre bányászokat, katonákat, egyetemistákat, cowboyokat és indiánokat is meghívott. Az ünneplő seregben például helyet foglalt maga Geronimo, apacs indián főnök is.

Az amerikai elnökválasztások az elmúlt két évszázadban nem egyszer hoztak késhegyre menő szoros csatát az elnökjelöltek között. A legszorosabb küzdelmet 1876-ban élhették át az elnöki székért kampányolók. Bár a republikánus színekben indult Rutherford B. Hayesre 248 ezer szavazattal kevesebb, összesen 4 036 572 voks érkezett, ám mégsem az előtte végző Samuel J. Tilden költözhetett a Fehér Házba, hanem Hayes, ugyanis az elektori voksok közül éppen annyival szerzett többet, amennyi elég volt a győzelemhez: eggyel (185:184).

A legnagyobb különbségű győzelem az elektori voksok elhódításában James Monroe nevéhez fűződik. A külpolitikai irányváltásról ismert elnök 1820-ban mindössze egy voksot bukott el (231:1). Abraham Lincoln hasonlóan meggyőző fölénnyel nyert 1864-ben: ugyan George McClellan csupán 400 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint ő (2 206 938:1 803 787), Lincoln elektori voksainak száma tízszer több volt. (212:21).

A legfiatalabb (43 éves) államférfi, akit az Egyesült Államok elnökévé választottak, az egyik legismertebb demokrata politikus, az 1963-ban Dallasban meggyilkolt John F. Kennedy volt, míg a legidősebbnek a színészből politikussá avanzsáló Ronald Reagan számít a maga 69 évével. Amennyiben a mai választást Donald Trump nyerné, megdöntené Reagan rekordját.