Tüzességük és tapasztaltságuk miatt a 18. századi férfiak inkább az érett nőket kedvelték
2020. június 10. 15:55 Múlt-kor
Anyák, vénlányok és prostituáltak
A kutató átfésülte a korabeli prostituáltak jegyzékeit is – ezek teljesen nyilvánosak voltak akkoriban –, ezekből pedig az látszott, hogy sokuknak éppen életkora miatt ment jól az üzlet, nem annak ellenére.
Egy 37 éves kéjhölgy hirdetése például azzal csábította a vendégeket, hogy ő az ideális választás „az érett, lágy gyümölcsöt mindennél jobban kedvelők” számára. Egy másikról azt írták, közvetlen, anyatermészetű, és „reggel megkínál egy kellemes csésze teával”.
A középkorú nők talán legvonzóbb csoportja ekkoriban az özvegyasszonyoké volt. Sbaraini szerint úgy tartották róluk, valódi elbűvölő erővel bírtak a férfiak felett. „Az özvegyek varázsa részben a szex őszinte élvezetében rejlett – a tapasztalat azt mutatta, ők jobban szeretik” – írta.
Az egyetlen kivételt a Sbaraini által vizsgált források alapján a vénlányok jelentették. Őket „nemkívánatosnak”, illetve „a szexuális élvezettől elzárkózónak” tartották. Velük szemben „a középkorú özvegyek, feleségek, anyák és prostituáltak izgalmas – bár nem bonyodalmaktól mentes – erotikus lehetőségekkel szolgálhattak.”
Rendszerint kezdeményező és lelkes szeretőkként ábrázolták őket, akikben a szexuális tapasztalat nem csupán feltüzelte a szenvedélyt, de hatalmat is adott a kezükbe. „A középkorú nőkkel szemben megfogalmazott kritikák rendszerint a kezdeményezőkészségükkel és a szexuális étvágyukkal kapcsolatosak, nem pedig a passzivitásukkal” – mondta Sbaraini.
A valóban érettebb asszonyok esetében a társadalmi státusz, illetve a „világiasság” önmagukban is a szexuális érdeklődés indokaiként voltak bemutatva. Ebben az anyaság is gyakran szerepet játszott, a nagyszámú gyermeket a „házastársi szeretet erős bizonyítékának” tekintették.
„A perek leiratai gyakran megjegyzik a nők gyermekeinek számát, és rávilágítanak a kiemelt státuszra, amelyet az anyaság kölcsönzött nekik” – írta Sbaraini.
„Jane Fay-ről például azt írták, ’nyolc gyermeket szült hét év alatt’, ezt pedig ’a házastársi szeretet erős bizonyítékának’ vették, míg egy bizonyos Mrs. Martin fő ’teljesítménye’ kilenc gyermeke volt” – mondta Sbariani.
„Az édesanyák, különösen a harmincas éveikben termékeny testekként is vonzóak lehettek a férfiak számára. A késő harmincas, illetve negyvenes éveikben járó nők inkább a matróna, illetve a matriarcha szerepében tetszeleghettek” – tette hozzá a kutató. „Volt egy olyan olvasat, hogy az idősebb nők tapasztalt, szinte anyai útmutatással szolgálhattak.”
A 18. századi nőket „vágytalanként” ábrázoló modern narratívával ellentétben a valóság sokkal árnyaltabb. „Kevés forrás áll rendelkezésre, amely abba engedne betekintést, hogy a középkorú nők maguk mit gondoltak saját szexuális vonzerejükről vagy nemiségükről, és ez a csend meglehetősen frusztráló” – írta Sbaraini. „Habár egyre több kutatómunka zajlik e területen (…) még mindig többet kell tennünk annak kipuhatolására, a nők miként gondoltak erre.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
