90 évesen került börtönbe a világ legidősebb sorozatgyilkosa, a bánáti „Anujka nagymama”
2021. június 18. 11:07 Múlt-kor
A jól menő üzlet kockázatai
1914-ben Anujkát rejtélyes halálesetekkel kapcsolatban állították bíróság elé Pancsován, azonban ekkor nem sikerült bizonyítani, hogy az áldozatokat valóban megmérgezték volna, és szabadon távozhatott. Bár feltehetőleg nem volt alaptalan a gyanú Anujkával szemben, még további másfél évtizeden át ügyesen tüntette el az általa okozott halálesetek nyomait.
Az 1920-as években már saját kereskedelmi „ügynöke” is volt, egy Ljubina Milankov nevű nő, akinek az volt a feladata, hogy érdeklődőket találjon, és elvigye őket Anujka otthonába. A gyilkos „varázsvíz” ára 2000 és 10 000 korabeli jugoszláv dinár között ingadozott.
Baba Anujka lebukását végül egyik „törzsvásárlója” okozta: Stana Momirov korábban már a javasasszony mérgének segítségével végzett első férjével, Lazar Ludoškival, továbbá rendszeresen vásárolt tőle gyógyhatású készítményeket. Miután a nő újraházasodott, új férjének egy tehetős rokona hirtelen ugyancsak távozott az élők sorából 1926 januárjában. Momirovot a hatóságok letartóztatták és kihallgatták. Vallomásában említette Anujkát, aki így ismét a hatóságok látókörébe került.
Egy éven belül egy újabb halálesettel hozták kapcsolatba az idős asszonyt: Stana rokona, Sima Momirov és felesége, Sofija is mérget vásároltak Anujkától, hogy kiiktassák Sima apját, az erőszakos és iszákos Nikolát. Miután a nő a gyanútlan lányát, Olgát vette rá arra, hogy a mérget az áldozat ételébe tegye, a férfi megbetegedett, és hamarosan meghalt. A nyomozók 1928 májusában összesen hét embert vettek őrizetbe, köztük ezúttal már Anujkát is.
Az 1929 júniusában Pancsován megindult perben a többi érintett mind az idős asszony ellen vallott, azt állítva, hogy nem tudták, a „csodaszer” mérgező – úgy gondolták Anujka varázserejével oltja ki emberek életét, a „varázsvíz” közvetítésével. A javasasszony mindezzel szemben azt állította, soha semmiféle szert nem adott el a többi gyanúsítottnak, és teljesen ártatlan.
A nyomozás során a két megmérgezett férfi holttestét exhumálták és Belgrádba szállították, ahol szakemberek egész gárdája vizsgálta meg őket. A felfedezett méreganyagokat aztán a javasasszony otthoni laboratóriumában is azonosították, így nehezen volt hihető, hogy nem volt köze a mérgezésekhez.
A bíróság Stana és Sofija Momirovot főbűnösökként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Sofija férje, Sima Momirov 15 évet kapott, míg Ljubina Milankov, Anujka „ügynöke” 8 évet. A bűncselekmény idején kiskorú Olgát, illetve az Anujkát Simának és Sofijának „reklámozó” Danica Stojićot felmentették. Baba Anujkát a két gyilkosságban való bűnrészességéért 15 év börtönre ítélték, ekkor legalább 90 éves volt.
Az idős asszony nyolc évet töltött végül börtönben: korára való tekintettel büntetése felének letöltése után szabadon engedték. 1938-ban, 100 (vagy 102) évesen hunyt el petrei otthonában.
A Magyarországon az első világháború után botrányt kavart tiszazugi arzénes mérgezéssorozatra számos szempontból hasonlító eset jól mutatja, a régióban ekkoriban uralkodó viszonyok közepette mennyi család vetemedett a diszkrét gyilkossággal való próbálkozásra életkörülményei javítása érdekében. Valószínű, hogy a tiszazugi nyomozáshoz hasonlóan a korabeli jugoszláv hatóságok is a botránytól tartva nem göngyölítettek fel minden szálat a Petre környéki rejtélyes halálesetek körül, így Baba Anujka pontos áldozatainak számára sosem fog fény derülni.
A tiszazugi arzénes gyilkosságokról bővebben a Múlt-kor nyári számában olvashat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
