7 égi jel, amely megváltoztatta a történelmet
2018. augusztus 2. 08:26 Múlt-kor
Az égi jeleknek vélt légköri, illetve csillagászati jelenségeknek sokszor napjainkban is nagy jelentőséget tulajdonítunk, azt azonban tudjuk, hogy közvetlen befolyásuk életünkre általában nincs. A történelem folyamán ezt a legtöbb társadalom nem így gondolta, és sok esetben egész népek sorsa dőlt el egy-egy ilyen „jel” alapján. Alább olvasható hét példa arra, amikor égi jelenségek változtatták meg a történelem menetét.
Békekötés napfogyatkozás miatt – Kr. e. 585
Az első ismert példa a Kr. e. 6. századból ismert, amikor II. (Nagy) Küaxarész, a Méd Birodalom uralkodója megengedte a nomád szkítáknak, hogy országa területén telepedjenek le. Küaxarész vendégszeretetéért cserébe a szkíták íjászatra oktatták a méd ifjakat. Később azonban a kapcsolat megromlott.
Küaxarész egy nap szidni kezdte a szkítákat azért, mert kevés vadat ejtenek el vadászataikon. Bosszúból a szkíták megöltek egy általuk oktatott méd fiút, feldarabolták, és vadhúsként tálalták az uralkodónak. Mire Küaxarész tudomására jutott az átverés, a szkíták már Lüdiába menekültek, ahol az uralkodó, Alüattész befogadta őket fővárosában, Szardeiszben (a mai Törökország területén).
Küaxarész követelte a szkíták kiadását, de Alüattész erre nem volt hajlandó. Hat évi háborúskodás után sem volt egyértelmű győztes a konfliktusban. Az egyik csata alkalmával Hérodotosz leírása szerint „a nappalból egyszerre éjszaka lett”. A harcoló felek ettől annyira megrémültek, hogy az ütközet végül elmaradt, és békét is kötöttek – Alüattész lánya, Arüénisz feleségül ment Küaxarész fiához, Asztüagészhez.
Hérodotosz mindemellett azt is leírja, hogy a napfogyatkozást – amelyről ma már tudjuk, hogy Kr. e. 585. május 29-án történt – Milétoszi Thalész előre megjósolta. Ha ez igaz, akkor ez a történelem első példája egy ilyen jelenség előrejelzésére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
