5000 éves erőd Spanyolországban, amibe római kori férfit temettek
2025. február 25. 11:28 Múlt-kor
Az 5000 éves spanyol erődítmény feltárásakor a régészek meglepő leletre bukkantak, római katona sírjára, akit pugio-val, a római hadsereg tőrével temettek el. A 25-35 éves férfi temetkezése rejtély, mivel halála idején az erőd már több mint 2500 éve elhagyatott volt. A Cortijo Lobato néven ismert erőd kifinomult védelmi rendszere és mérete meglepte a kutatókat. Hogy a katonát miért pont itt helyezték örök nyugalomra, az továbbra is kérdés.
A közel 5000 éves spanyol erődítmeny feltárása során a régészek meglepő felfedezést tettek: egy sokkal újabb korból származó temetkezési helyet, amelyben egy ókori római férfi maradványait találták meg. A 25 és 35 éves kora között elhunyt férfit az erőd külső falának közelében fedezték fel, ami azonnal rejtélyt vetett fel: halála idején az erődítmény már több mint 2500 éve elhagyatott lehetett, falai pedig valószínűleg összeomlottak. „Az ilyen helyen talált temetkezés rendkívül szokatlan” – mondta César Pérez régész, az ásás vezetője.
A római uralom
A rómaiak Kr. e. 218-tól a Kr. u. IV. századig uralták a mai Spanyolország területét. A sírban talált pugio – a római hadsereg szokványos katonai tőre – arra utal, hogy az elhunyt katona volt, esetleg dezertőr. Nem zárható ki azonban, hogy gyilkosság, baleset vagy betegség áldozata lett.
A temetkezés helyszíne különösen szokatlan, sem a római, sem más későbbi megszállás nyomait nem találták meg az erődben. Elképzelhető, hogy a rómaiak szándékosan választották temetkezési helyként az ősi romokat, mivel gyakran használtak korábbi emlékműveket ilyen célra.
A délnyugat-spanyolországi Almendralejo közelében, dombtetőn található erődítmyényt helyi gazdaság után "Cortijo Lobato"-nak nevezték el. Az Acciona Energía vállalat 2021-ben fedezte fel a tervezett naperőműhöz szükséges felmérések során. A cég a Tera S.L. magánrégészeti vállalkozást bízta meg a helyszín dokumentálásával, miközben a naperőmű a lelőhely köré épült.
Rézkori erődítmény kifinomult védelmi rendszerrel
A közel 5000 éves erődítmény a rézkorból (i. e. 3200–2200) származik, amikor az emberek már ónt adtak a rézhez, hogy tartósabb fémet készítsenek. A helyszín vizsgálata szerint az erőd közel 2500 évvel ezelőtt vált lakatlanná. Az erőd központjában ötoldalú sánc található, melyet négy árok és két koncentrikus fal vesz körül. Ezek átmérője 60 és 77 méter között változik. A külső fal eredetileg közel 2 méter vastag volt, 10 félköríves bástyával megerősítve, melyek átmérője elérte a 6 métert. Az erőd keskeny kapui egyszerre csupán egy főt engedtek át, megnehezítve az ellenség bejutását.
A falakon és az árokban talált tűzkárok arra utalnak, hogy az erődítményt i. e. 2450 körül heves támadás érte, ami végül a hely elhagyásához vezetett. A teljes lelőhely több mint 3 hektáron terül el, és víztározót is magában foglalt, hogy ellenállóbb legyen az ostromokkal szemben.
A régészek a feltárás során őskori kő nyílhegyeket is találtak, amelyek az erőd eredeti elfoglalásából származhatnak. Pérez szerint az erőd központi sánca körülbelül 500 évvel az elhagyása előtt épülhetett, míg a körbefogó falak és árok későbbi időszakból származnak. Ez a fokozatos bővítés nagyobb védelmi igényt jelez, ami arra utal, hogy az erőd kis erődített várból regionális védelmi központtá fejlődött.
A régészek számára a legnagyobb rejtély mégis a római sír. Hogyan került ide a katona több mint kétezer évvel azután, hogy az erőd elhagyatottá vált? Vajon szándékos temetkezési helyválasztásról van szó, vagy a férfit csupán ott találták meg halála után? A felfedezés további vizsgálatokat igényel, de egy biztos, a spanyol dombtető évezredeken át megőrizte a titkot, amely most lassan a feltárul.
A livescience.com cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
