500 év legszebb ex librisei férhetők hozzá szabadon az interneten az OSZK jóvoltából
2023. augusztus 24. 11:28 MTI
Fél évezred gyönyörű ex libriseit tette szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK): a most elindított, Könyvjegytár elnevezésű online tartalomszolgáltatáson keresztül elsőként a Régi Nyomtatványok Tárában található közel 1100 darabos régi ex libris-állomány, valamint a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern ex libriseinek tízezer darabos gyűjteményegységéből 3400 dokumentum és ezek variánsai érhetők el – tájékoztatta az intézmény az MTI-t szerdán.
A közleményben kiemelik, hogy a nemzeti könyvtár egyedülálló gyűjteménye a könyvek és a folyóiratok mellett hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően nagy példányszámú, régi és modern műveket egyaránt tartalmazó ex libris-gyűjteménnyel rendelkezik.
A nemzeti könyvtár új szolgáltatása, a Könyvjegytár többféle lehetőséget nyújt a témában való eligazodáshoz, a nyitólapon három fő kategóriában ad keresési lehetőséget nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A nevezetes emberek fül alatt külön hangsúlyt kapnak az idén évfordulós jeles magyar költők, írók, köztük Petőfi Sándor és Madách Imre személyét és műveit idéző ex librisek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/06bf7265fb82f6f16cbcad00608086f4.jpg)
Mint írják, az ex libris alapvető célja kezdetben a könyv tulajdonosának megjelölése volt, többnyire birtokosának címerét ábrázoló, legtöbbször művészi értékű, kis méretű grafikai alkotás; magyarul általában könyvjegy vagy ritkább esetben könyvcímer terminussal illetik, eredeti funkciójában a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztották. Az első két magyar ex libris a 16. századból származik, a Nürnbergben metszett alkotások Werbőczy István országbíró, illetve Hans Teilnkes pozsonyi polgár számára készültek.
Az OSZK közleményében kiemelik, hogy a 19. századi polgárosodás az egyént előtérbe helyezve magával hozta a szimbolikus, a megrendelő személyét jellemző ex librisek széles körű elterjedését, és tudós levéltárosok, könyvtárosok, jogászok, orvosok is készíttettek ex librist.
A 19-20. század fordulójától napjainkig a könyvjegy egyre inkább elszakadt a könyvtől, és önálló gyűjtés tárgyává vált, gazdag kultúrtörténeti forrásul szolgálnak a képi anyagot kutatók számára.
Hozzáteszik, hogy a modern, 20-21. századi ex librisek között olyan híres személyek könyvjegyei tekinthetők meg, mint Babits Mihály, Bajor Gizi, Faludy György, Hofi Géza és Illyés Gyula.
A jelesebb ex libris-gyűjtők közül kiemelhető Arady Kálmán orvos, művészettörténész, a régi magyar ex librisek tudós szakértője, Csatkai Endre Kossuth-díjas művészettörténész, múzeumigazgató, Ebergényi Tibor egri könyvtárigazgató, Galambos Ferenc jogtanácsos, bibliográfus és Bélley Pál irodalomtörténész, aki hosszú ideig az OSZK osztályvezetője volt.
A 110 éve született Weöres Sándor és a 140 éve született Babits Mihály maga is készíttetett könyvjegyet, valamint az idén 250 éve született Csokonai Vitéz Mihályra, és a 40 éve elhunyt Illyés Gyulára vonatkozóan is több ex libris szerepel a Könyvjegytárban - áll a közleményben.
A modern ex librisek tematikai változatosságát a népszerű tematikák közt fellelhető 12 témacsoport szemlélteti, a képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső is biztosítja. A gyűjteményről menüben Régi és modern ex librisek az OSZK gyűjteményében címmel a műfaj történetét és a nevesebb gyűjtőket, alkotókat ismertető tanulmány segíti az ex librisek világában való eligazodást.