24 éven át uralta az eget a Concorde
2025. február 4. 08:29 Múlt-kor
A repülés évszázada számtalan rekordot döntött meg. Amióta az ember a levegőbe emelkedett, két cél motiválta: minél gyorsabban és minél magasabbra szállni. Az első repülőgépek után a 20. század rohamos fejlődést hozott, ami az 1970-es évekre lehetővé tette a szuperszonikus, minden eddiginél gyorsabb repülőgéptípus kifejlesztését.
24 éven át uralták az eget a Concorde járatai, de egyetlen baleset véget vetett a népszerűségüknek. A hangsebességnél kétszer gyorsabb repülők az elit kiváltságai lettek, gyorsasági rekordjukat azóta sem dőntötték meg.
Az „ég királynőjének” is nevezték a Concorde járatait, amelyek a hangsebességnél kétszer gyorsabban szelték át az eget. A francia és brit együttműködésből születő utasszállításra is alkalmas jármű nevében is hordozza a két ország összefogását – a concorde szó már az antant szövetség nevéből is ismerősen cseng, jelentése baráti megegyezés, egyetértés.
Nemcsak a két európai nemzet célja volt a lehető leggyorsabb repülő elkészítése, amerikai és szovjet fejlesztések is zajlottak, már az 1950-es évek elejétől. A Concorde először 1969-ben szállt a felhők fölé és a sorozatos tesztelések után 1976-ban már utasok is jegyet válthattak rá.
Három óra alatt New Yorkban
A globalizálódó világ „összezsugorodásának” következő állomása volt, a Londont és New Yorkot elválasztó 10 ezer kilométer, amit az új géptípus a korábbinál jóval gyorsabban tett meg. A rekordot 1996-ban állították be, amikor a járat 2 óra 52 perc és 59 másodperc alatt ért Amerikába. Ez az út egy „mezei” utasszállítónak napjainkban körülbelül 8 órát vesz igénybe.
A British Airways New Yorkban kiállított járműve. (Kép forrása: Wikipédia / Kurkoe / CC BY-SA 3.0)
A sebességet azonban meg kellett fizetni, a Concorde jegyárai meglehetősen leszűkítették az utazóközönséget. Elsősorban a nyugati világ gazdasági elitje utazott a szuperszonikus repülővel, de II. Erzsébet is szívesen szállt vele a magasba. Az átlagembereknek elérhetetlen árak miatt a repülés rajongói akár éveket is spóroltak, hogy utazni tudjanak valamelyik Concorde járaton.
Az első és utolsó
Több mint két évtizeden át uralta a levegőt és egyetlen halálos áldozattal járó balesetet sem szenvedett a géptípus, amikor 2000 nyarán a párizsi Charles De Guelle reptérről felszálló járat tragikus körülmények közt lezuhant. Az Air France 4590 számú járata tökéletes időben indult útnak 100 utassal és 9 főnyi személyzettel a fedélzetén. Már a felszállást követő percekben észlelték a hibát – a toronytól pedig jelzést kaptak – hogy az egyik hajtómű meghibásodott. A kapitány kényszerleszállást próbált végrehajtani a pár kilométerrel arrébb fekvő Le Bourget reptéren, azonban nem értek el odáig. A repülőgép szállodára zuhant Párizs külvárosában, a balesetet a gépen senki nem élte túl és a szálloda vendégei közül is többen áldozatul estek a tragikus eseményeknek.
A londoni Heathrow reptéren az 1980-as években. (Kép forrása: Wikipédia / Plismo / CC BY-SA 3.0)
A korszak vége
A baleset hírére az egész világon leállították a Concorde járatok közlekedését és alapos vizsgálatnak vetették alá a géppark járműveit. Az eset vizsgálata során kiderült, hogy a gép közvetlenül a felszállás előtt megsérült: másik repülőből származó titán fémszalag maradt a kifutón, amely ketté vágta az abroncsot a jobb futóművön. A nagy sebesség miatt a kerékabroncs szétrobbant, darabjai pedig lyukat fúrtak a gépszárny alját. Elérték az üzemanyagtartályt, ahol tűz keletkezett, amit már a kapitány is észlelt, de tenni ellene nem tudott.
Fél évvel később újra repültek a Concorde járatai, de a baleset megtépázta géptípus hírnevét és a lakossági repülőpiac sem volt a régi. A 2001. szeptember 11-i események csökkentették a légforgalmat, sokkal kevesebben váltottak jegyet, ami a drága fenntartású Concorde gépeknek is komoly kiesést jelentett.
Egy korszak véget ért és a státuszt szimbolizáló gépeket kivonták a forgalomból. Az utolsó repülésre annyi érdeklődő érkezett a londoni Heathrow reptérre, hogy kilátókat építettek a kifutópálya közelében.