Sose látta Hitlert, de mindennap az életét kockáztatta érte
2014. szeptember 22. 17:33
Margot Woelk Adolf Hitler 15 fős ételkóstoló személyzetéhez tartozott, azon nők közé, akik nem önszántukból, de életük kockáztatásával védték a Führert. A ma 96 éves nő évtizedeken át csendbe burkolózva, mélyen eltemetve magában őrizte titkait, most azonban egy német televíziónak mesélt hosszasan világháborús élményeiről, a "rejtőzködő" Hitlerről és megpróbáltatásairól.
Képzeljük el, milyen lehet az, amikor minden lenyelt falat után azt hisszük, talán ez lesz az utolsó életünkben. Valahogy ezt érezhette nap mint nap Margot Woelk azon 14 társával egyetemben, akik a Harmadik Birodalom vezetőjét, Adolf Hitlert védték egy esetleges ételmérgezéstől.
A ma 96 éves hölgy - férje távollétében, akit a keleti frontra küldtek, s akit csak 1946-ban láthatott viszont - 1941-ben, 25 éves korában került Hitler kelet-európai főhadiszállására, az Északkelet-Lengyelországban található Farkasodúba (Wolfschanze). Munkatársai szintén nők voltak, mindannyian a húszas éveikben jártak.
Woelk évtizedeken át hallgatott világháborús élményeiről és a munkában eltöltött évekről, mígnem tavaly úgy döntött, megtöri a csendet; ekkor mesélt először arról, hogy munkaadója vegetáriánus volt, ételei pedig rizsből, borsóból, tésztából és karfiolból álltak. Az idős hölgy az RBB német közszolgálati televíziónak adott interjújában a minap hosszasan beszélt az ott átéltekről, köztük arról, hogyan erőszakolták meg a Führer katonai főhadiszállásán.
Woelk elmondása szerint annyira rettegtek az ételek kóstolásakor, hogy sírva fakadtak, s alig tudták elrejteni könnyeiket. Csak nagyjából egy óra után lélegezhettek fel - ekkor mindannyian ismét zokogásban törtek ki, örömkönnyeket ejtve a megkönnyebbüléstől, hogy élnek.
Az ételkóstolásra a helyi iskola épületében, fegyveres SS-tisztek kíséretében került sor, s a hölgynek mindennap jelentést kellett tennie elöljáróinak feladatáról. Hitler biztonságára annyira ügyeltek, paranoiája pedig annyira eluralkodott a Führeren, hogy Woelk soha nem láthatta főnökét. "Csak kedvenc kutyáját, Blondiet" - mondta el Woelk.
A hölgy azt is elmesélte, hogyan próbáltak elrejtőzni a Vörös Hadsereg katonái elől. "Öregasszonyoknak öltöztünk, de az oroszok értünk jöttek" - idézte fel az akkori eseményeket Woelk. Őt és társait elhurcolták, majd két héten át többször is megerőszakolták őket. Woelköt egy brit katona mentette meg, míg társait minden bizonnyal 1945 januárjában agyonlőtték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
