Hogy élte meg a hátország a Nagy Háború éveit?
2014. szeptember 19. 15:20
Fokozatosan elpárolgó euforikus hangulat, pénzükért futó betétesek, háborús hírek és kabaré a Városligetben, növekvő sörfogyasztás, jegyrendszer, fémbegyűjtés és hadigazdálkodás, női utcaseprők és kalauzok, háborús plakátok városszerte és ablakokból csüngő emberek a királykoronázás idején - pillanatképek az első világháború Budapestjéről. A Nagy Háború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeuma valamint a Legenda Közművelődési Egyesület szerdán tudományos konferenciát tartott, amelynek témája a hátország volt.
Plakátokkal a hadikölcsönért
Az első világháború idején jelent meg először a nagymértékű politikai propagandatevékenység, ennek pedig fontos része volt a kor leghatásosabb médiuma, a plakát, amely egyszerre tekinthető kordokumentumnak és képzőművészeti alkotásnak. A háború kitörésekor mindenhol tapasztalható hazafias lelkesedés a plakátokon is láthatóvá vált. A plakátokon megjelenik az élelmes vállalkozók által gyártott sokféle háborús emléktárgy és kiadvány, a szaporodó jótékonysági rendezvények és nem utolsó sorban a hadikölcsönök – hangzott el Katona Anikó művészettörténész előadásában.
A plakát jellemzően ellenzéki műfaj volt az 1910-es években - ez tekinthető a plakátművészet virágkorának -, ám hamarosan a hivatalos politika eszköztárába is bekerült. A háború idővel begyűrűzött a kereskedelmi plakátok piacára: például a Lysoformnak évek óta futott a kampánya, ám Bortnyik Sándor grafikus - a megadott anyagból dolgozva - újraértelmezte a plakát figuráját és a szlogent. („jelentem alassán… a lysoform-mal én is bevonultam”) A harcoló nemzetek figyelték egymás plakátpropagandáját, így nem csoda, hogy sok jelenségre egyértelmű párhuzamokat találunk - emelte ki a kutató.
Budapest, Tétényi fennsík, Cs. és kir. lőgyakorlótér (Fortepan)
Budapest 1914 és 1918 közötti katolikus közéletének és az itt élő katolikus hívek hitéletének áttekintése különösen annak megismerése szempontjából lehet érdekes, hogy a városlakók vallásos mindennapjaiban milyen módon jelent meg a háborús atmoszféra, továbbá az egyházat általában és a helyi közösségeket konkrétan milyen válaszokra késztették a háború okozta változások.
Csibi Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Újkortörténeti Tanszék egyetemi tanársegédje előadásában felidézte, hogy a világháború idején 554 ezer római katolikus élt Budapesten, a legnagyobb számban a VI. és a VIII. kerületben, nagyjából 85-87 ezren. A katolikus sajtó sokat foglalkozott a katolikus hitélet megszervezésének nehézségeivel, kiemelve, hogy a plébániahálózat nem a lakosság növekedésével együtt fejlődik.
Bár a korszakban majd minden plébánián többnyelvű misézés zajlott, egy 1913-ban végzett empirikus kutatás rámutatott, hogy míg elhelyezkedésük okán sok plébánia nem tud megtelni, a főváros egyes részein templomínség van, s csak a hívek 40 százaléka fér be a templomokba. A jelentés arra is felhívta a figyelmet, hogy csupán a lakosság 9,7 százaléka hallgat misét vasárnaponként, hétköznaponként pedig ennél is rosszabb a helyzet (1 százalék).
Csernok János esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás még ebben az évben kijelentette: az elsődleges feladat a plébániaállomány növelése. Dr. Töttössy Miklós plébános 13 plébánia megépítését javasolta, ám a főváros plébánia-hálózat fejlesztésére vonatkozó nagyívű terve papíron maradt. Némileg javít az akut templomínségen, amikor 1917-ben kisegítő, ún. szükségkápolnák jönnek létre városszerte.
Budapest XI., Budafoki út 41/a (FortepanÖ
Dr. Horváth J. András, Budapest Főváros Levéltára főosztályvezető-helyettese egy felsőiskolai növendéknek, az 1914-ben 19 éves Almády Márta belgiumi, 19 napos nyaralásáról vezetett naplóját, és a balkáni frontra küldött, Bartók János részletes, szakszerű, illusztrációkkal teli hadinaplóját elemezte előadásában, bemutatva a Nagy Háború kitörésének frontközeli világát, annak eltérő megélését, a szerzett benyomásokat, a harci cselekményeknek civilekre és a tűzkeresztségen éppen átesett katonákra gyakorolt hatását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
