"Rejtett szövegek" után kutatnak a bibliai kéziratban
2014. szeptember 16. 08:47
Multispektrális felvételek készítésével, az esetleges hibák korrekciójával folytatódhat a Codex Zacynthius néven elhíresült palimpszeszt tanulmányozása, miután a kódexet őrző Cambridge-i Egyetemi Könyvtárnak sikerült elég pénzt összegyűjtenie a kézirat megvásárlásához.
A Codex Zacynthius jövője finoman szólva is bizonytalan volt, miután a kötet tulajdonosa, a British and Foreign Bible Society úgy döntött, megszabadul értékes kéziratától, hogy a befolyt összegből fedezni tudja a társaság walesi látogatóközpontjának kialakításával kapcsolatos költségeket. Ekkor lépett közbe a Cambridge-i Egyetemi Könyvtár és bejelentette: "adománygyűjtő" akciót szerveznek, hogy megvásárolják a kódexet, amelyet 1984 óta őriznek a patinás intézmény falai között.
Nyomós oka volt az angliai egyetemnek, hogy megőrizze a Codex Zacynthiust, amely egy rendkívül fontos kézirat az Újszövetség keletkezésének tanulmányozásához: eredetileg egy 7. századi szöveg volt olvasható rajta, amelyet később, valamikor a 12-13. században lekapartak és átírtak. Lord Williams of Oystermouth, Canterbury egykori érseke - s egyben a kampány szervezője - nem is leplezte örömét, amikor megtudta, hogy a National Heritage Memorial Fund (NHMF) 500 ezer fontos felajánlásának köszönhetően sikerült megvásárolni 1,1 millió fontért a középkori kéziratot, így folytatódhat annak vizsgálata.
A 35 centiméterszer 28 centiméteres, báránybőrbe kötött Codex Zacynthius egy palimpszeszt, amely 176 pergamenlapból áll. A görög eredetű palimpszeszt (palimpszésztosz - újra dörzsölt) szó olyan többször használt íráshordozót jelöl, amelyről valamilyen technikával, például dörzsöléssel, áztatással eltávolították a korábban ráírt szöveget. A kéziratok ilyetén "újrahasznosítása" igen gyakori volt a korszakban, amikor még kevés könyv volt forgalomban, az írás-olvasástudás pedig kevesek kiváltsága volt. Az Újszövetség jelentős palimpszesztjei a Codex Ephraemi Rescriptus és az ún. Syrus Sinaiticus, a szír evangélium-fordítás egy kézirata.
Az itt bemutatott kódexet először a 6-7. század végén használták: ekkor Lukács evangéliumának egy részét (1:1-11:33) írták rá. Hat évszázaddal később a szöveget ledörzsölték, s a négy teljes evangéliumot tartalmazó liturgikus könyv, az evangeliarium sorai kerültek rá. Azt nem tudni, hogy pontosan hol állították össze a kéziratot, amelyet a görögországi Zakinthosz (Zante) szigetéről, felfedezésének helyéről neveztek el; 1821-ben hozta Angliába a híres abolicionista, Colin Macaulay brit tábornok.
A kutatóknak először 1861-ben sikerült kibetűzniük a Codex Zacynthiust, ám úgy vélik, számos hibát vétettek, a multispektrális képalkotó technika pedig számos kételyükre választ adhat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
