Ragyogó implantátummal mosolyoghatott a kelta asszony
2014. július 17. 08:54
A fénylő, aranyszínű fogsor nem csupán az amerikai rapperek kiváltsága, ugyanis a régészek szerint már az ősi keltáknál is előfordult egy-egy rikító mosoly. A szakértők egy i. e. 3. századi franciaországi sírban egy különös fogászati implantátumot fedeztek fel.
Egy La Chêne-i ásatás során francia régészek egy kelta sírban nyugvó csontváz szájában fogpótlékot fedeztek fel, amely gyakorlatilag egy vasból készült csapocska segítségével valamilyen gumiszerű anyaghoz erősítve maradt az elhunyt szájában - számoltak be a kutatók a Antiquity júniusi számában.
Habár az még nem tisztázott, hogy a dekoratív implantátum milyen anyagból készült, minden bizonnyal emelte a tulajdonos mosolyának fényét, közölte Guillaume Seguin francia régész, a tanulmány társszerzője. "A felső kismetszőfog helyére illesztett fogpótlékkal a korabeli Le Chêne-ben valószínűleg az elhunytnak lehetett a leglátványosabb mosolya" - mondta Seguin a LiveScience-nek. "Úgy gondolom, nem kényszer, hanem talán valamilyen esztétikai szándék vezérelte" - tette hozzá.
A kutatók annyit biztosan tudnak, hogy az etruszk elit közül többen is büszkélkedhettek aranyfogakkal, a kelták pedig kereskedelmi kapcsolatban álltak velük, így elképzelhető, hogy az ötletet az itáliai néptől vették. A gyakorlat kialakulása azonban nem a keltákhoz, de nem is az etruszkokhoz köthető. Algériában egy olyan, hétezer éves koponyát találtak, amelyben az egyik hiányzó fog egy faragott pótlékkal volt helyettesítve, Egyiptomban pedig egy 5500 éves, kagylóból faragott implantátum került elő. Ezek az implantátumok azonban minden bizonnyal a halál bekövetkezte után kerültek a szájba, ugyanis például az egyiptomiak úgy gondolták, hogy az embernek a túlvilágon is szüksége lesz a testére.
A francia kutatók vizsgálatai szerint a vaskori sírban egy 20 és 30 év között elhunyt nő aludta örök álmát. A csontváz pompás körülmények között nyugodott, ugyanis a holttest mellett egy díszes bronz öv, karkötők, egy gyűrű, valamint egy hajformázáshoz használatos vasolló hevert. A mellette lévő sírhelyben pedig korallból és borostyánból készített nyakláncot találtak - ezek a felfedezések mind azt sugallják, hogy az asszony a kelta elithez tartozhatott.
Bár a csontváz igen rossz állapotban maradt meg, a fogai még mindig meglepően épek, nem volt rajta fogszuvasodás vagy fogkő, sőt még a zománc sem volt lekopva. A szájában az egyik felső kismetszőfog helyén egy kis vas csapocska volt, amely a fogászati implantátum alapjaként a foggyökérbe vagy a fogüregbe volt behelyezve. Mindkét lehetőség igen fájdalmas lehetett, mondta Seguin. Elképzelhető, hogy a műtét során a nő kapott valamilyen fájdalomcsillapítót, amely növényi alapú lehetett; talán szomorúfűből készült, amely acetilszalicilsavat, az aszpirin egyik hatóanyagát tartalmazza. A csontvázon nem látszódik külsérelmi nyom, bár elképzelhető, hogy az eredeti fogát egy arcra mért ütés, esetleg esés következtében veszítette el. A szakemberek nem tudják, hogy a fogpótlékot még a nő életében vagy a halála után helyezték be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
