Sárospatakon ágyúöntő bemutatóterem nyílt

2014. július 15. 18:07 MTI

Balog Zoltán Sárospatakon azt mondta: az ágyúöntő-műhely európai kuriózum is, amelyet a restaurátorok, a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei rendkívül nagy hozzáértéssel alakítottak ki. Véleménye szerint a 21. század emberének is kell tudnia, hogy az elődök hogyan öntöttek ágyút, "de még inkább kell tudni, hogy a régiek hogyan harcoltak karddal, ágyúval, és hogyan harcoltak tudománnyal és kultúrával, leginkább a hitükkel".

A 21. században a magyarságért, a magyar közösségért a kultúrával, a tudománnyal, a hittel kell harcolni - hangsúlyozta Balog Zoltán. A miniszter azt mondta: "a magyar nyelv egy erős vár, sokszor erősebb mint a bástya". Hozzátette, hogy a sárospataki vár, a sárospataki tudomány és hit mindig erős bástyája volt a magyar nemzetnek. Egyszerre őrzi ez a hely a történelmi viszályok és harcok emlékeit, ezért kellett ágyúöntő-műhely, ugyanakkor az építkezést, a nyugodt időket is jellemzi Sárospatak - vélekedett.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a korszak legnagyobb ágyúöntető főura volt Magyarországon, a sárospataki műhelyben 1631-től tizenhét éven át százszámra készült bronzágyú. A Ringer István régész vezetésével 2006 és 2011 között zajló ásatásokon a 400 négyzetméter alapterületű manufaktúra leletanyaga került elő, épségben megmaradt a korábbi olvasztókemencéknél nagyobb hatásfokkal működő lángkemence, amelyre ilyen jó állapotban Európában máshol még nem bukkantak régészek.

A majdnem hatéves régészeti munkálatok alatt a kora újkori ágyúöntési technológiájának tárgyai is előkerültek. A több éves régészeti ásatás eredményeként most egy izgalmas kiállítás keretein belül tárják a látogatók elé az akkori technológiát és az ágyúöntés folyamatát. Sárazsadányban a falusi életmódot rekonstruáló néprajzi kiállítás új tematikában a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményt mutatja be.