Megoldódhat az ókor egyik legnagyobb rejtélye
2014. június 20. 18:46
2500 éve nem találják a kutatók a magyarázatot arra, hova tűnhetett II. Kambüszész 50 ezer fős perzsa serege, amely Egyiptom nyugati felébe indult i. e. 524-ben, ám a Szahara sivatagjában rejtélyesen nyoma veszett. Egy holland kutató megtalálhatta a választ.
Hérodotosz szerint Nagy Kürosz perzsa király (i. e. 559-530) legidősebb fia, II. Kambüszész (i. e. 529-522) egy hatalmas sereget küldött nyugat felé, hogy elpusztítsa a (mai Egyiptom nyugati határainál lévő) Szíva-oázisbeli Ámon-templomot. Az 50 ezer harcos Luxor közelében hatolt be a végeláthatatlannak tűnő sivatagba, ahol az állig felfegyverzett harcosokat hetekkel később egy homokvihar lepte meg.
Habár sok kutató úgy vélte, a történet csupán egy legenda, amatőrök és hivatásos régészek évtizedeken át keresték a perzsa katonák maradványait. Olaf Kaper, a hollandiai Leiden Egyetem munkatársa sohasem hitt a történetben. "Néhányan azt várják, hogy egy teljes, fegyverben lévő sereg maradványait fogják megtalálni a homokban, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem lehet meghalni egy homokviharban" - mondta.
Kaper szerint a perzsa sereg nem eltűnt, hanem vereséget szenvedett. "Kutatásaim szerint a hadsereg nem nyugat felé haladt a sivatagban, hanem a végső állomásuk valójában a (Szíva-oázistól délkeletre található) Dakhla-oázis volt" - magyarázta. Hozzátette: "ugyanis itt volt III. Petubasztisz egyiptomi lázadó vezér seregeinek fő központja." A Perzsa Birodalom i. e. 525-ben elfoglalta Egyiptomot, azonban teljesen még nem tudta pacifikálni.
"Petubasztisz megtámadta a perzsákat, akik vereséget szenvedtek, a rebellis egyiptomi pedig az oázisból kiindulva kiterjeszthette uralmát Egyiptom nagy részére, ezt követően pedig a fővárosban, Memphiszben fáraóvá is választották" - magyarázta. Az, hogy II. Kambüszész seregének veresége titokban maradt, I. Dareiosz királynak (i. e. 522-486) köszönhető, aki a csata után két évvel véget vetett a vérengzésnek és elfojtotta az egyiptomiak függetlenedési törekvéseit.
"Dareiosz a szégyenletes vereséget a természeti elemek számlájára írta. A hatékony manipulációnak köszönhetően 75 évvel később Hérodotosz is »bevette« a homokviharos történetet, ahogyan ezt követően két és fél ezer éven át mindenki" - tette hozzá a kutató.
Kaper az elmúlt tíz évet ásatással töltötte a Dakhla-oázisbeli Amheidában. Ez év elején megfejtett egy ősi templomon lévő feliratot, amely III. Petubasztisz címeit sorolta fel. "Ekkor minden darabka a helyére került" - emlékezett vissza. "Az írás azt sugallta, hogy Egyiptom perzsa időszakának kezdetén ez a terület lehetett az ellenállók fellegvára, ezt követően pedig könnyű volt összerakni a teljes történetet" - mondta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
