Biszku-ügy: újabb vádemelések jöhetnek
2014. május 14. 15:00 MTI, Múlt-kor
Kézi vezérlés
Biszku Béla, az MSZMP KB titkára és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára tapsol az elnökségben az MSZMP XI. Kongresszusának ötödik napján (1975)
Üdvözölni kell azt a tényt, hogy végre nem maradt büntetlenül a társadalom igazságérzetét sértő bűncselekmény - mondta Horváth Attila jogtörténész az MTI-nek a Fővárosi Törvényszéknek a Biszku-perben hozott első fokú, nem jogerős ítélete kapcsán.
Az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt elítélt volt belügyminiszter büntetőperéhez fűződően Horváth Attila megállapította: az állami és pártvezetők, illetve azok, aki a belügyi szerveket irányították, "majdhogynem kézi vezérléssel irányították a hatóságokat, a nyomozó hatóságoktól a bírói ítéletek meghozataláig bezárólag", és utasíthatták az erőszakot alkalmazó fegyveres erőket is.
Az egyetemi docens emlékeztetett: a megtorlások idején törvénysértő módon irreguláris haderőket állítottak fel, ilyen volt a karhatalom is, amely sorozatos bűncselekményeket követett el a polgári lakossággal szemben. Utalt arra, hogy a történészi bizonyítás és a büntetőjogi bíróság előtti bizonyítás eltér egymástól, ugyanis ha egy történész a dokumentumok alapján megállapítja a felelősségét egy korabeli vezetőnek, az nem jelenti azt, hogy az egyúttal a büntetőjogi felelősséget is megalapozza, mert ez utóbbi másfajta bizonyítást igényel.
A bizonyítékokat szabadon mérlegelheti a bíró, neki kell a saját lelkiismerete és a törvényekre tett esküje alapján dönteni arról, hogy eléggé megalapozott-e a vád egyik vagy másik esetben - mutatott rá. A jogtörténész felhívta a figyelmet: Biszku Béla ellen a mostani tárgyalássorozaton kívüli más ügyekben is folyik nyomozás, emiatt elképzelhetők újabb vádemelések.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
