Mi volt a szerepe Antallnak az Ellenzéki Kerekasztalnál?
2014. május 8. 08:40
Lehallgatás volt, besúgók nem
Kónya Imre ügyvéd, a Független Jogász Fórum első elnöke személyes emlékeit osztotta meg a konferencia résztvevőivel, elmondta például, hogy azért szervezték a kerekasztal üléseit a büntetőjogi tanszék könyvtárába, mert oda az egyetemen oktató feleségének, Kutrucz Katalinnak kulcsa volt.
Mint felidézte, az EKA-t a Független Jogász Fórum kezdeményezésére nyolc ellenzéki szervezet hozta létre. A leghatározottabban az MDF alapító tagja, Bíró Zoltán utasította el a kezdeményezést, mondván, "nincs szükség semmiféle kerekasztalra". Kónyának az SZDSZ-szel könnyebb dolga volt: mikor felolvasta a jogász fórum felhívását, azt Kis János javaslatára elfogadták. Az előadó kifejtette: az elsőt valószínűleg még nem, a második üléstől kezdve azonban folyamatosan lehallgatták őket. Besúgó viszont nem volt közöttük, az információkat telefon- vagy helyiséglehallgatásból szerezte az állam - mondta.
Kukorelli István egyetemi tanár (ELTE) szerint a kerekasztalt "március hatalma" hozta létre, utalva az 1989. március 15-i ünnepségekre. Ahogy fogalmazott: valóságos csoda volt az ellenzék egysége, ugyanakkor belső igény mutatkozott a távolságtartó egyezkedésre, az EKA ugyanis már "magában hordozta a valóságos politikai pluralizmust", ellentétben például a lengyel kerekasztallal. Az EKA tevékenységét három korszakra osztotta: megalakulásától kezdődően június 10-ig intenzíven közreműködött a politikai tárgyalások feltételeinek kidolgozásában; "az aranykorszakban", június 10. és szeptember 18. között az EKA kulcsszerepet játszott a békés alkotmányos átmenet szabályainak megalkotásában; az "utókorszakban" pedig lényegében megszűnt a tevékenysége.
Az előadó kifejtette: az EKA mellett állt a történelem és a változást akaró választópolgár, valamint Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése. A folyamatban az ellenzék játszotta a motorikus szerepet, míg az MSZMP defenzívában volt. Az EKA persze taktikázott, s "haladt előre a felgyorsult idővel", amely a kezdeti minimális programot felülírta, később ugyanis nem elégedtek meg az alkotmány részleges megváltoztatásával.
Orbán Viktor, az Ellenzéki Kerekasztal delegációjának tagja, a Fidesz választmányi tagja beszél a Nemzeti Háromszög tárgyalásán a Parlamentben.
Gergely András egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem), a VERITAS témacsoportvezetője Antall József szerepéről szólva elmondta: a néhai miniszterelnök viszonylag későn kapcsolódott be a kerekasztal munkájába: június 15-én jelent meg először, így az egész első szakaszt kihagyta. Az MDF képviseletében a legtöbbször Szabad György, az 1990 és 1994 közti Országgyűlés elnöke volt ott, áprilisban Sólyom László, míg a harmadik oszlop maga Antall volt. Az elnökségi tagok közül Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Csoóri Sándor és Csurka István nem ment el, Für Lajos pedig csak egyszer, de nem szólalt fel.
Gergely András kifejtette: az első törésvonal a négy történelmi és négy újonnan alakuló párt között volt, amit azzal magyarázott, hogy a régiek hajlamosak voltak a különalkukra. Szabad György szerint a három legfontosabb kérdés a választási törvény, a párttörvény és választás időpontjának kitűzése (ebben az MDF-n belül is voltak ellentétek) volt, csak ezek után lehetett más kérdésekben engedni az MSZMP-nek. Külpolitikai kérdéseket soha nem vitattak meg, de mindenkinek a fejében ott volt, hogy a szovjet csapatok még mindig Magyarországon állomásoznak, Gorbacsov ellen pedig bármikor puccsot követhetnek el.
Mikor Antall júniusban megkezdte a munkát, ideges légkörben folytak a tárgyalások. Ekkor mintegy átvette a kezdeményezést Szabad Györgytől és Sólyom Lászlótól, s konszenzusteremtő, igazi politikusként lépett fel: mindig úgy szólalt meg, mintha ő elnökölne, de ha ő lett az ülések soros elnöke, az volt a fénypont, "Antall szinte tündökölt".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
