A zsoltártól a rózsaszín regényig
2014. április 5. 10:44
Miben gyökerezik a 20 századi női egyenjogúság és esélyegyenlőségi harc? Ki volt a 16. század első negyedében a Nyulak szigetén lévő Domonkos rendi kolostor könyvtárosa? Milyen nőknek szóló és nők által írt szakácskönyveket, orvosló- és füveskönyveket forgattak az asszonyok a 17-18. században? Mik azok a rózsaszín regények? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a PIM új időszaki kiállítása.
A kiállításon a 16-19. század között kiadott, hat tematikus blokkba rendezett, női művelődési vonatkozású könyveken kívül festmények, akvarellek, sokszorosított grafikai lapok és iparművészeti tárgyak is szerepelnek. Enteriőrök kialakításával mutatják be a női művelődéshez – írás, olvasás, zenélés – kapcsolódó korabeli bútorokat, tárgyi eszközöket, s önálló blokkban láthatók azok az ábrázolások, melyek a különböző társadalmi rétegekből származó nők olvasásának eltérő megítélésére világítanak rá
A hat tematikus blokk: A vallásos női műveltség a 15-18. században; A világi női műveltség a 15. századtól a 19. század közepéig; Nőknek szóló kiadványok a felvilágosodás és a korareformkor időszakában; Nőnevelés a 16. századtól a 19. század közepéig; Törekvések a női öntudat és hivatástudat elmélyítésére; Írások a nőkről, a női jogokról és a női művelődésről)
A kiállítás tudományos igénnyel tárja fel és ismeretterjesztő, népszerűsítő formában mutatja be a nők művelődési lehetőségeinek és korlátainak, illetve olvasási szokásainak a történetét. Rávilágít a női szerepköröknek a 15-19. században megfigyelhető változásaira, melyek fontos szerepet játszottak a női egyenjogúság és esélyegyenlőség előtörténetében.
Míg korábban a nők elsősorban a családi életben - gyermeknevelés, hitvesi és gazdasszonyi teendők ellátása - játszottak fontos szerepet, a 19. században feladatkörük kibővült. A nemzettudat erősödésével párhuzamosan a társadalom egyre fontosabbnak érezte a nőknek a nemzeti nyelv és kultúra ápolásában, támogatásában játszott szerepét, melyet Széchényi István így fogalmazott meg Hitel című munkája bevezetőjében: "Ti vagytok a polgári erény s nemzetiség védangyalai..."
A magyar nyelvű irodalmi almanachok, regények, verseskötetek megvásárlásával, a magyar nyelvű színházi előadások látogatásával, a köztéri szobrokra, a múzeumoknak megszerzendő műalkotásokra vonatkozó felajánlásaikkal, gyűjtéseikkel a nők elősegítették a hazai kulturális élet kibontakozását, felvirágzását.
A kiállítás bemutatja a nők művelődési körének változását, bővülését is: míg a korábbi évszázadokban szinte kizárólag a vallásos, kegyes olvasmányokban mélyedhettek el, s ezek tanulságait adhatták tovább gyermekeiknek, a 19. századtól egyre több olyan nőknek szánt kiadvány, kalendárium, almanach jelent meg, melyek irodalmi, történeti és természettudományos ismereteiket is bővítették. Ezekkel párhuzamosan egyre több figyelem irányult a lánygyermekek taníttatására is.
A Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete könyv- és művészettörténeti kiállítása
A kiállítás kurátora: dr. Papp Júlia művészettörténész, MTA BTK Művészettörténeti Intézet
Támogasd a 
szerkesztőségét!
