"Istennel a hazáért és a szabadságért"
2014. március 27. 12:25 Németh Máté
Börtön és bujdosás
A kilencvenes évek közepétől magyarországi ügyei, a birtokrendezés, udvartartásának kialakítása foglalta le, elzárkózva az 1697-ben kitörő hegyaljai Habsburg-ellenes felkeléstől, ahol neve vezetőként is felmerült. Az ekkor még a politikától távolságot tartó Rákóczi a bécsi udvarban visszautasította ama vádakat, hogy köze lett volna a megmozduláshoz. Gondolkodására hatással volt Bercsényi Miklós és körének megismerése, későbbi támogatója és barátja számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy „a német köntös…magyar és igazán honfi szívet takar”.
A császári csapatok által sanyargatott jobbágyság, városi lakosság és a főnemesség jelentős része elégedetlen volt helyzetével, ami az utóbbi társadalmi csoport egy részét arra indította, hogy a haza sorsát jobbítandó, tegyenek valamit. Rákóczi - aki napi szinten szembesülhetett azzal, hogy császári katonák lakják és ellenőrzik kastélyait - úgy döntött, tekintélyére támaszkodva a kezdeményezés élére áll, hogy kivívja az idegen fennhatóság megszüntetését.
Rákóczi az ügyhöz francia segítséget szeretett volna szerezni. Támogatást kérő levelét Longueval belga kapitánynak kellett továbbítania XIV. Lajos számára, ő azonban - tekintve, hogy a bécsi udvar besúgója volt - az udvart egyből tájékoztatta a lépésről. A szervezkedők nagy részét letartóztatták, Rákóczit pedig a bécsújhelyi börtönbe szállították.
A felségsértés gyanújába keveredő Rákóczit a halálbüntetés réme fenyegette, ám ehelyett egészen más jövő várt a fiatal nemesre. Várfogsága idején ugyanis egy Gottfried Lehmann nevű porosz kapitány felügyelt rá, nem kis gondossággal. Lehmann keménysége, ahogy foglyát kezdte megismerni, egyre inkább enyhült; még a porosz uralkodó is érdeklődött Rákócziról, ahogy sűrűn fogadott jezsuita atyákat is.
A várparancsnok jóvoltából - aki tettéért életével fizetett - Rákóczi álruhában sikeresen megszökött börtönéből, és némi segítséggel Lengyelországban lelt menedéket. Itt találkozott barátjával, a korábban a Habsburg-ellenes szervezkedés leleplezése után elmenekült Bercsényivel, akivel együtt felvették a kapcsolatot a francia királlyal. A fejére kitűzött tekintélyes vérdíj miatt Rákóczi magát német mérnökként álcázva rejtőzött el Brezánban, ahol magyar kisnemesek keresték fel, indítványozva hazatérését.