Sokkal korábban háziasították a macskát Egyiptomban

2014. március 24. 12:56

Az Egyiptom déli részén, a Nílus bal partján található Nehen (a görög korban Hierakónpolisz) városában feltárt ősi temető egykoron vagyonos egyiptomiak nyughelye volt, de a kutatók számos, áldozatként bemutatott vagy temetési rituálé során eltemetett állat - többek között pávián, víziló és leopárd - csontjára bukkantak munkájuk során.

Az állatcsontok között négy macskakölyök és két felnőtt macska maradványát is megtalálták, koruk és méretük pedig azt sugallják, hogy a négylábúakat mint házi kedvencek tartották maguk mellett gazdáik. A csontok az i.e. 3800-3600 közé tehetők, így ez azt jelenti, hogy az egyiptomiak az eddig véltnél mintegy 1500 évvel korábban háziasították a macskát - olvasható a Journal of Archaeological Science májusi számában.

A felfedezés alapjaiban írhatja át a macska egyiptomi domesztikálásának történetét. A korábbi vizsgálatok alapján ugyanis úgy tudták, hogy az ókori birodalomban szentként tisztelt állatot nagyjából négyezer évvel ezelőtt, a fáraók korában, i.e. 2310 és 1950 között háziasították Egyiptomban. Jelenlegi ismereteink szerint azonban nem Egyiptomban került sor először a macska háziasítására, Kínában például már 5300 éve megkezdődhetett domesztikálása egy 2013-ben publikált kutatás szerint. "Az utolsó szót még nem lehet kimondani a macska háziasításának idejéről és helyéről" - fogalmazott Wim Van Neer, a Leuveni Egyetem bioarcheológusa a LiveScience internetes lap érdeklődésére.

Van Neer és kollégái 2008-ban találták meg a hat macskacsontvázat a neheni temető keleti fala mellett egy 25 centiméter mély és fél méter átmérőjű gödörben. Az archeológusok a felfedezés pillanatában tudták, hogy valami különlegesre bukkantak, a teljes macskacsontváz ugyanis felettébb ritkának számít Egyiptomban.

A kutatók az állatok állkapcsait elemezték és összehasonlították az európai vadmacskák és háziasított macskák csontjaival. Korukat az állatok fogainak és a csontok növekedési lemezeinek (epiphysis) vizsgálatából sikerült megállapítani; mint kiderült, a hím és a nőstény macska alig múltak egy évesek, mikor eltemették őket, a kiscicák pedig 4-5 hónaposak voltak.

Méretük alapján a csontok az Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honos vadmacskáé (Felis silvestris), amelynek alfaja a világszerte elterjedt házimacska (Felis silvestris catus). Érdekesség, hogy a neheni nekropoliszban korábban már feltártak egy törött csontú mocsári macskát (Felis chaus), amelyet a szakértői vélekedés szerint halála előtt 4-6 hétig gondozhattak. "Valószínű, hogy csontja a befogáskor tört el, majd az állatot őrizték és gondját viselték" - fejtette ki Van Neer.

A mostani csontokon nincs nyoma sérülésnek, ám a koruk igen meglepte a szakembereket. Egyiptomban a vadmacskák rendszerint egy kölyköt ellenek évente a Nílus áradásának idejéhez igazodva, ám ahhoz, hogy a hat állat vadmacska legyen, a két felnőtt macskának 16-17 hónappal kellene idősebbnek lennie a másik kettőnél. A két felnőtt macska viszont alig egy évesek, így valószínű, hogy az állatok természetes reprodukciós szakasza megtört, talán éppen azért, mert etették és gondozták őket.